Tehetségfejlesztés Munkaközösség

Vezetője :        Lászlóné Lelesz Ildikó

                  Tehetséggondozó koordinátor

Tehetség és tanulási zavarok

A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy az emberi agy két féltekéje különböző feladatokat lát el. A bal agyfélteke a részletekre irányuló, elemző működést végez. Ez tudatos, módszeres gondolkodást tesz lehetővé, mint a beszéd, írás, olvasás és számolás. A jobb agyfélteke felelős többek között a vizualitásért, a képzeletért, érzelmekért és a humorért is. Működése nem teljesen tudatos, intuitív, és az akaratunk ellenére is megoldásokat generál. Azok a gyerekek, akik tanulási zavarral küzdenek, jellemzően a bal agyfélteke működésében mutatnak hiányosságot, vagy nem megfelelő működést. Ellenben sokszor a jobb agyfélteke működése kiemelkedő teljesítményt mutat, így az ilyen személyek gyakran kreatívak, humorosak és érzékenyek lehetnek.

A tanulási zavarral küzdő gyerekeknek az azonosítása a megfelelő szűrési eljárások hiányában igen nehéz. Legtöbb esetben csak véletlenül kerül azonosításra egy-egy ilyen gyerek , aki inkább tanulási problémái miatt kerül tesztelésre. Sok ilyen tehetséges gyermek kerül ki a látótérből, hiszen a legtöbben az erőfeszítéseiket inkább a hiányosságaik pótlására fordítják, a pedagógusok pedig sokszor nem veszik észre a tehetségre utaló jeleket, mivel az ő fókuszuk a gyermekek felzárkóztatásán, differenciálásán van.

A következőkben néhány olyan, mindenki által ismert híres ember történetét olvashatjuk, akik bár tanulási zavarral küzdenek/küzdöttek, mégis összeolvadt a nevük a tehetség fogalmával.

Agatha Christie: egy írónő, aki diszlexiával küzdött. Élete végéig küzdött a helyesírással, mégis neki köszönheti az emberiség a rengeteg izgalmas krimi regényt, amit még a mai kor fiataljai is szívesen lapozgatnak.

Leonardo da Vinci: a leghíresebb polihisztor, aki bár mindenhez értett, minden „arannyá vált” amibe csak belefogott, a feljegyzések alapján bizony ő is diszlexiával küzdött.

Thomas Alva Edison: az életrajzából kiderült, hogy a tanára képezhetetlennek minősítette, mivel a pók hálószövésének megfigyelésébe merült, ahelyett, hogy a tananyaggal foglalkozott volna. Ha a korunkban lenne iskolás, most biztosan hiperaktivitás/figyelemzavar diagnózist kapna, mégis minden idők egyik legnagyobb feltalálója.

Winston Churchill: írásaiból kiderül, hogy a diszlexiája miatt állandó szorongás árnyékolta be az iskolás éveit. Mégis kiváló szónokként, és Nobel-díjas íróként emlékezünk rá.

A teljesség igénye nélkül készült az összeállítás, még jó néhány hírességről tudjuk, hogy bár küzdelmes iskolai években volt részük, és nagy valószínűséggel ugyan úgy küzdöttek az olvasással, írással, vagy épp a koncentrációval, a figyelem fókuszálással mint a mai tanulási zavarral diagnosztizált gyerekek, mégis megtalálták azt az utat, amiben bizony nem hátrány, a domináns jobb agyfélteke működés, sőt! Olyan alkotásokat hagytak ránk, amelyeket örök kincsként őriz az emberiség.

Fontos a fejlesztendő területekkel való munka és a felzárkózás, de ne felejtsük el azt sem ápolni, ami már megvan, ami adott, a kreativitást, a humort, a zeneiséget. A legnagyobb tehetségekre nem biztos, hogy ott találunk rá, ahol keressük.

Források:

• Gyarmathy É. (2011) Kreativitás és beilleszkedési zavarok. szerk. Münnich Ákos: A kreativitás többszempontú vizsgálata. Debreceni Egyetem, Didakt Kiadó, Debrecen. 13-45.
• Gefferth É. – Herskovits M. (2004): Csak keresni kell… Trefort Kiadó, Budapest.
• Mérei F. (1974): Elõszó. In: Landau E.: A kreativitás. Tankönyvkiadó, Budapest.
• Révész Géza (1918): A tehetség korai felismerése. In: Balogh L. – Herskovits M. – Tóth L. (szerk.): A tehetségfejlesztés pszichológiája. KLTE, Debrecen.

Matematikai tehetségfejlesztés – projektötletek

Az értelmi fejlődés folyamatában a matematikai nevelésnek – a gondolkodás fejlesztése és
a valóság mennyiségi és formai viszonyainak megismerése révén - van nagy szerepe. A
matematikai logikai intelligencia az egyik a gardneri nyolc intelligenciatípus közül. Az
életkorral a matematikai tehetség változik, fejlesztésére nem lehet ugyanazokat az eljárásokat
használni. 8-9 éves korig csak potenciál, ígéret. Fontos feladat a gyermeki személyiség
harmonikus kibontakoztatása.

Észrevehető, korai jelek:

• az átlagnál sokkal hosszabb ideig tartó érdeklődés, fokozott figyelem
• másfél-két évesen rengeteget kérdez, okokat és összefüggéseket próbál találni,
• gyorsan kialakuló, változatos és gazdag szókincs
• pontos, részletességű hosszú- és rövidtávú memória
• a valóság és fikció korai megkülönböztetése
• matematikai készségek is egyértelműen megjelennek (pl. kétévesen 4-10 tárgyat
  stabilan megszámol; ismeri a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát; háromévesen 50-es
  számkörben összead, kivon)
• absztrakt gondolkodás korai megjelenése

A matematikai tehetségek főbb tulajdonságai:

• kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban
• kiváló emlékezete van számokra, formulákra, megoldási módokra
• rugalmas a gondolkodás a matematikai struktúrák és minták terén
• a gondolkodásán könnyen „fordít” (plaszticitás)
• kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi
• a gyorsan formalizálja és általánosítja a problémát
• verbális problémákat is egyenletben tud megfogalmazni és kezelni
• rengeteg művelet eredményét (pl. két-, háromjegyű számok négyzeteit) őrzik és tudják
  mozgósítani
• szívesen számolnak, rengeteg időt töltenek számolással, a tizenéves kor a vízválasztó

Komplex gazdagító programok:

• Tehetségműhelyek (matematikai-logikai)
• Tehetséggondozó projektek

Tehetséggondozó projekt:

• Komplex személyiségfejlesztés, gondolkodtatás, kreativitás
• Gyufa projekt
• Mikulás projekt ötletek

Gyufaprojekt – komplexitás:

• A tűz, a gyufa, a világítás története / évszámok, tájékozódás időben, térben, a fejlődés
  összefüggései/
• Gyufa-geometria, gráfelmélet
• Római számok gyufából / logikai gondolkodás, problémamegoldás /
• Ritmusok egy gyufásdobozzal /tá, ti-ti, negyed, nyolcad, törtek, szimmetriák /
• Ezen analógiára: kavicsok, gombok, gyöngyök, fonalak projekt

Mikulás projekt:

• Mikulás zsákok megtöltése: dió, mogyoró, szaloncukor, /kombinatorika/
• Mikulás útjának megtervezése /útvonalterv, legrövidebb, leghosszabb út, gráfelmélet/
• Hány csomagot készítsen / pl. 8 országba kell mennie, mindenütt 120 gyerekhez -
  algebra /
• Számítások a térképen utazással kapcsolatban /kicsinyítés, nagyítás, geometriai
  transzformációk, időeltolódás, arányosság, koordináták/
• Mikulástalálkozót tartottak, bekukucskáltunk, láttunk 120 lábat. Hányan lehettek ott?
  /Mikulások, rénszarvasok, 2 lábú, 4 láb/
• Peti üzent a Mikulásnak: olyan ajándékot szeretne, ami sárga és műanyag. Mi lehetne?
  /halmazelmélet/
• A csomagba tett ajándékoknak különböző ára van…mennyibe került a csomag, ha….
• Mi van a Mikulás csizmában? /taktilis érzékelés, becslés, binér relációk pl. kisebb
  mint…/

A megfelelő életkorban elkezdett tehetségfejlesztés a hatékony munka biztos záloga.
Ahhoz, hogy a tehetségígéretből kiemelkedő teljesítményekre képes megvalósult tehetség
bontakozzon ki, a képességeken kívül számos elemnek kell meglennie. A tehetséggondozás fő
célja, feltárni a gyermekekben a bennük rejlő képességeket, lehetőséget adni annak
kibontakoztatására, illetve megtanítani őket annak hasznosítására az életük során.
Felhasznált irodalom:

• Nagy Jenőné 2012.: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata.
  Módszertani könyv óvodapedagógusoknak. Szolnok
• Dr. Gyarmathy Éva: A tehetség sokszínű megnyilvánulása 2016
• Dr. Gyarmathy Éva: Matematikai tehetségek. Új Pedagógiai Szemle 2002.
• https://tehetseg.hu/interjuk/mit-tegyen-szulo-ha-tehetseges-gyermeke-matematikabol
  

Szorongásskálák

            A szorongást a 60-as évek elején elsősorban személyiségvonásként közelítették meg. Ezek nem választották el a pillanatnyi szorongást a szorongásra való hajlamtól. A Spielberger-féle szorongás-modellben – a pszichés működések egyik központi kategóriájához, – a tudatos ingerfeldolgozáshoz viszonyítva, a két szorongás-konstrukció egyike, a szorongásra való hajlam (A-Trait; vonásszorongás) meghatározójaként szerepel, míg a másik, a pillanatnyi szorongás (A-State; állapotszorongás) mértéke az aktuálisan feldogozott ingerek eredője. Több kísérleti munka igazolja, hogy a magas szorongási hajlammal rendelkező egyének az önbecsüléssel kapcsolatos veszélyt feltételező szituációkra, illetve interperszonális kapcsolatok realizálása közben a pillanatnyi szorongás jelentős fokozódásával reagálnak. Az aktuális szorongás mértéke ugyanakkor a szervezet pszicho-fiziológiai állapotának eredője és meghatározója is egyben. A szubjektíve átélt szorongási élmény, (a várakozási félelem, a vegetatív működések fokozódása, az arousal reakció) szenzoros és tudati visszacsatolás útján a tudatos ingerfeldolgozást folyamatosan meg is határozza, torzítva azt.

A TEST ANXIETY INVENTORY (FELADAT SZORONGÁSI SKÁLA) általános iskolás magyar változata

            Tekintettel arra, hogy általános iskoláinkban a tanulmányi eredményt felelések, feladatlapok, dolgozatok segítségével folyamatosan ellenőrzik a pedagógusok, indokolt volt, hogy 8-14 éves korosztály számára általános iskolás TAI skálát alakítsanak ki. A magyar nyelvű TAI (TAI-H) általános iskolás változata 4-fokozatú önértékelő skála. A 20 item közül csupán az első („Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok.”) tartalmaz a szorongás hiányára utaló állítást. Itt a „szinte soha” négy pontot ér, a „mindig” pedig egy pontnyi szorongásértékkel bír. A másodiktól a huszadik itemig a tesztlapon megjelölt számokat adjuk össze a TAI összpontszám kiszámításakor. Az aggodalom (W) alskála pontértékét a 3, 4, 5, 6, 7, 14, 17, 20 sorszámú itemek pontszámainak összegéből kapjuk meg. Az emocionális izgalom (E) alskála pontértéke 2, 8, 9, 10, 11, 15, 16 és 18 sorszámú itemek pontszámának összegéből adódik. Mint minden szorongás-teszt felvétele közben, így a TAI-H alkalmazáskor is kerülendő a „szorongás” kifejezés. A TAI-H lapok csoportos kitöltésekor a vizsgálatvezető hangosan – a vizsgálati személyek magukban – olvassák az „utasítást”. Ennél a vizsgálatnál is érdemes figyelembe venni azt, hogy a vizsgálati csoport létszámának 20 fölé való növelése nem ajánlatos. Minél fiatalabbak a vizsgáltak, annál fontosabb meggyőződni arról, hogy a feladatot mindenki megértette-e, és azt is mindig ellenőrízni kell, hogy a vizsgálati személy valamennyi kérdésre válaszolt-e.

GENERAL-TEST ANXIETY SKALE FOR CHILDREN (Általános – feladat szorongási skála gyermekeknek magyar változata)

A teszt az általános szorongási skála (GASC-H) kitöltésével kezdődik. A skála adatai a szorongásra való hajlamot mérik, tehát vonás szorongási skála. A kitöltésnél a vizsgálati személyek válaszlapot kapnak, ahol a kérdésszámok és az igen-nem válaszlehetőségek találhatók. Az elhangzott kérdés után a vizsgált személyek a megfelelő választ aláhúzzák. A kérdőív 45 itemet tartalmaz, melyből a 4, 8, 12, 16, 20, 25, 29, 33, 37, 41 és 45 számú ellenőrző skála. A 11 kérdésre legalább 6 pozitív választ kell kapnunk, hogy a kérdőív értékelhető legyen. A vonás-szorongás értelmezésénél ellenőrző skála nélküli 34 itemet kell figyelembe venni. Minden „igen” válasz egy pontot jelent. Az elérhető maximális pont 34. A feladat szorongási skála (TASC-H) az iskolai helyzetben jelentkező pillanatnyi szorongást méri. Ez is felvehető egyéni és csoportos vizsgálat formájában is. A 30 item itt már nem tartalmaz ellenőrző skálát, a megbízhatóságot a GASC11 iteme alapján döntjük el. Minden igen válasz egy pontot ér, így 0 és 30 közötti eredményt kapunk, mely az állapot szorongás mértékét fejezi ki.

            A tesztek, azok felvételének instrukciói, illetve kiértékelése és a standard értékei megtalálhatóak a Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjteménye című könyvben, amelyet Dr. Arany Erzsébet, Girasek János, Pinczésné dr. Palásthy Ildikó szerkesztett. A könyv elektronikus formában is elérhető: https://derep-k.drhe.hu/39/2/Pszichologiai-vizsgalati-modszerek-gyujtemenye-javitott-kiadas2017-nyomda-20170830.pdf.

            Négy fejezetben számtalan területet érint és tartalmaz hozzájuk kapcsolódó teszteket kitöltési és kiértékelés instrukciókkal együtt:

A megismerő pszichikus folyamatok vizsgálati módszerei,

A személyiségvonások, önértékelés vizsgálati módszerei,

A családi háttér és a személyiségfejlődés kölcsönhatását vizsgáló módszerek,

A szociális fejlettség vizsgálatára alkalmazható módszerek.

Felhasznált irodalom:

1. Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjteménye, Szerk. Dr. Arany Erzsébet, Girasek János, Pinczésné dr. Palásthy Ildikó, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet Pedagógia És Pszichológia Tanszék, Debrecen, 2017. https://derep-k.drhe.hu/39/2/Pszichologiai-vizsgalati-modszerek-gyujtemenye-javitott-kiadas2017-nyomda-20170830.pdf.

Iskolai tehetséggondozás

            A 6 és 8 osztályos gimnáziumok létrehozása mellett az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a tehetséggondozás szempontjából fontos előrelépése, hogy a gyermekek, tanulók jogai és kötelességei közt felsorolja a képességeknek, érdeklődésnek és adottságoknak megfelelő nevelést és oktatást, a képességekhez mért továbbtanulást, és az alapfokú művészetoktatásban való részvételt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében (10. § 3. pont). Továbbá szabályozta az iskolai nevelési program tartalmát, amelyben megjelenik többek közt a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, melynek alapján a pedagógus alapvető feladata a tanuló egyéni képességeinek figyelembevétele, a fejlődés üteméhez való rugalmas alkalmazkodás, a szociokulturális háttér és hátrányok kompenzálása, ennek érdekében pedig lehetőséget teremtett speciális tantervek, tananyagok alkalmazására is (48. § 1. pont). A tanulók számára az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődésének és igényeinek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokkal is gazdagíthatta az ismereteket, mint pl. szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, művészeti csoportok, iskolai sportkör, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek. A 28/2000. OM rendelet 5. § lehetővé tette a helyi tantervekben az emelt szintű oktatást egyes tantárgyak vagy integrált tantárgyak tanítása esetében, a tanulók érdeklődését, felkészültségét és továbbtanulási szándékát figyelembe vette a csoportbontásban, azaz homogén csoportokat hoztak létre. A 31. § foglalkozik az alapfokú művészetoktatási intézményekkel, előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokra osztva fel a tanulási időt. Az alapfokú évfolyamok befejezése után a tanuló művészeti alapvizsgát tehet, amely feljogosítja a továbbképző évfolyamokon való tanulásra. A tehetséges sportolók támogatására kidolgozott Sportiskolai program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer, amely az 1–12. (esetenként 13.) évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magában.

            2011. évi köznevelési törvényben a tehetséggondozás kiemelt figyelmet kapott. Már az 1. § rögzíti, hogy a törvény kiemelt céljai között szerepel a tehetséggondozás is. A 4. § 13. bekezdése a kiemelt figyelmet igénylő gyermek közé felveszi a kiemelten tehetséges tanulókat is. E tanulói csoport meghatározása során a törvény egyértelműen a Renzulli-féle meghatározást alkalmazza. A köznevelési törvény által érvényesített legfontosabb változtatás alapján a tehetséggondozás kötelező feladata minden intézménynek, ugyanakkor az azzal kapcsolatos feladatokat egyes intézménytípusok szerint konkretizálja. Ennek alapján az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel. E követelmény alapján a tehetséggondozás nagyon erőteljesen a szerkezetváltó gimnáziumok megkülönböztető feladatává válik. A törvény szerint a szakközépiskolákban a tehetséggondozás kizárólag a művészeti szakközépiskolákra korlátozódik, a szakiskolák pedig nem kaptak semmilyen tehetséggondozással összefüggő feladatot. A kollégiumok esetében lehetséges, hogy szakkollégiumot is működtessenek, a szakkollégium célja hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. A törvény az erre a célra fordítható időkereteket is szabályozza. A felzárkóztatási és tehetséggondozási feladatokat a megszabott órakereteken belül kell megoldani, ezen felül további heti egy-egy órát biztosít.

            A pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységei tehát az alábbiak lehetnek: személyre szabott fejlesztés, mentorálás, tanácsadás; differenciálás alkalmazása (például nyitott feladatok mindenkinek; különböző munkatempóra épülő feladatok adása, képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok); gazdagítás (tanítási órán szabadság biztosítása a tanulóknak a feladat kiválasztása, megoldása és prezentálása terén, újdonság, nehézség, változatosság, sokféle módszer ötvözete, intellektuális kihívás, társas készségek fejlesztése; szakkör, önképzőkör, tanulmányi versenyekre való felkészülés segítése), a tanulás tanítása; önálló kutatásra felkészítés és ösztönzés; a tanuló gyenge oldalának fejlesztése; motiválás, motiváció erősítése; együttműködés családdal, kollégákkal, szakmai hálózatokkal és szervezetekkel; kreativitás fejlesztése, támogatása (nem tantárgyhoz kötött témakörökben is); és nem utolsósorban „lassító”, relaxáló szabadidős tevékenységek támogatása. 

            A hazai, közoktatás területén működő, tanulókat célcsoportnak tekintő tehetséggondozó programok csoportosítása:

a) Olyan programok, oktatási formák, amelyek a tanulók „normál” tantervi oktatásán belül szerveződnek:

• az átlagosnál magasabb szintű tanulmányi eredményeket elérő iskolák;

• 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás;

• emelt szintű képzést nyújtó intézmények;

• két tanítási nyelvű oktatási intézmények;

• alapfokú művészetoktatási intézmények, továbbképző évfolyamok;

• művészeti képzést nyújtó középiskolák;

• sporttagozatos iskolák;

• Arany János Tehetséggondozó Program.

b) Nem tantervi rendszerbe illeszkedő foglalkozások, tevékenységek rendszerei:

• tehetséggondozást szolgáló, tanórán kívüli tevékenységet tartalmazó tanterveket alkalmazó intézmények;

• tanulmányi versenyek;

• tehetségkutató versenyek;

• kutatási, tudományos diákköri tevékenység;

• önképző körök;

• diákszínpad; diák színjátszó csoport;

• szabadegyetemek középiskolásoknak;

• tehetségpontok tevékenysége;

• tehetségnapok, nyílt napok; egyéb népszerűsítő rendezvények;

• szakkör jellegű foglalkozások (oktatási intézmény vagy civil szervezetek szervezésében);

• művészeti tevékenységek nem iskolában szerveződő formái (pl. művelődési házakban működő tanfolyamok);

• sportklubokban, egyesületekben zajló sporttevékenység;

• nyári iskolák, táborok, kutatótáborok;

• alkotómunkát igénylő pályázatok;

• tehetséges diákok számára készített kiadványok.

c) Tehetséges gyermekek, fiatalok támogatására irányuló programok:

• állami fenntartású ösztöndíjprogramok;

• önkormányzati működtetésű ösztöndíjprogramok;

• nem kormányzati fenntartású támogató programok (pl. civil kezdeményezések);

• egy-egy alkalomra szóló pályázatok, támogatások.

            A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze: ennek keretében a tehetségígéreteknek, adottságaikkal összhangban, folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. Passow kutatásai adják itt a kiindulópontot: ő a gazdagításnak négy fajtáját különítette el egymástól. Mélységben történő gazdagítás során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában a tanulóknak. A tartalmi gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra szabottan szerkesztjük meg, figyelembe véve érdeklődésüket, szükségleteiket, ezeket közben fejlesztjük. A feldolgozási képességek gazdagítása” elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. A tempóban történő gazdagítás a tehetséges gyerekek átlagosnál gyorsabb munkájára épül: ugyanannyi idő alatt többet képesek feldolgozni társaiknál, így kiegészítő elemeket is bevonhatunk a fejlesztő folyamatba. Három típusú programélmény különíthető el. Az első típusú gazdagítás általános felfedező élményeket foglal magába, amely az ismeretnek a hagyományos tantervben nem szereplő, új és izgalmas témáival, ötleteivel és területeivel ismerteti meg a diákokat. A második típusú gazdagítás, a csoportos képzés gyakorlatok, olyan tevékenységekből állnak, amelyeket a kognitív és affektív folyamatok fejlesztésére terveztek. A tevékenységeket minden gyermeknek, nem csupán a tehetségesek számára lehet kínálni. A harmadik típusú gazdagítás valós problémák egyéni és kiscsoportos vizsgálatát követeli meg. Speciális azonosítási eljárásokat alkalmaznak a gyermekek kiválasztásához, különösen a gyermek nyílt viselkedésének megfigyelésén keresztül, amely tükrözi egy konkrét témához vagy projekthez kapcsolódó aktuális érdeklődését, motivációját vagy viselkedését.

            Gyorsítás fogalmának lényege, hogy a tehetséges tanulók általában gyorsabban fejlődnek, mint társaik, s ezért biztosítani kell részükre azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik az egyéni tempóban való haladást. Sokféle formája alakult ki a gyorsításnak, a legfontosabbak Feger összegzése alapján. Korábbi iskolakezdés: nagy különbségek lehetnek a fejlődésben már a gyerekkorban, és ez alapján nem egyszer előfordul, hogy az általánosan szokásos életkor (6–7 éves kor) előtt elkezdi a gyerek iskolai tanulmányait. Természetesen körültekintő iskolaérettségi vizsgálatok jelentik a garanciát a tévedés elkerüléséhez. Osztályátléptetés: a gyorsabb fejlődés és ehhez kapcsolódó nagyobb teljesítmény az iskolai évek alatt is jellemezhetik a tehetséges tanulókat. Ha ez minden tantárgyban jellemzi a diákot, és idő előtt képes a követelményeket teljesíteni, akkor élni kell ezzel a lehetőséggel is. D-típusú osztályok: ezek lényege, hogy összeválogatott tehetséges gyerekekkel rövidebb idő alatt (például négy év helyett három év alatt) teljesítik az általános iskola felső tagozatának tantárgyi követelményeit. Tanulmányi idő lerövidítése: a tehetséges diák folyamatos magas szintű teljesítménye lehetővé teszi azt is, hogy az egész iskolai időt (8 év, 12 év) rövidebb idő alatt teljesítse. Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése: ez két formában is lehetséges. Az egyik, hogy tanulmányi ideje lerövidítésével a tanuló a szokásos életkor előtt teljesíti a középiskolai követelményeket, így hamarabb felvételt nyerhet a felsőoktatásba. A másik lehetőség, hogy egy-egy speciális szakterületen (pl. matematika, zene) a középiskolai tanulmányok mellett már folytatja egyetemi tanulmányait is.

            A differenciálás magától értetődően alapvető aspektusa a hatékony tehetséggondozásnak. A jó képességű gyerekek is igényelnek módosítást a standard tantervhez képest, a kiemelkedő képességűeknek pedig a normáltól lényegesen nehezebb feladatokra is szükségük van. A differenciált fejlesztés, amely egyrészt egyéni munkára épít, más részt homogén csoportokban végzett tevékenységre, már több mint 100 éve jelen van a világ országainak oktatási gyakorlatában. A képesség és teljesítmény szerinti csoportosítás a kor szerinti csoportosítással szemben hatékonyabb a fejlesztő munkában, mert megfelelőbb párosítást nyújt a tehetséges diák fejlődési készenléte és igényei, valamint a képzés között; az eltérő képességekkel rendelkező diákok eltérően reagálnak a különböző oktatási stratégiákra és tanítási módszerekre; a diákok jobban tanulnak, amikor olyan diákokkal vannak együtt, akiknek kompetenciája az ő szintjükkel megegyező vagy annál egy picivel magasabb; a csoportosítás kihívást jelent a diákok számára, hogy kitűnjenek vagy előre törjenek.

A képességek mellett a személyiségtényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a komplex programokban. E két fő irányon belül további négy általánosan elfogadott alapelv fogalmazható meg a célkitűzésekre vonatkozóan. Fontos a programok tervezésekor a következőkre is figyelni: a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése; a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, és ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya stb.); megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal); szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést.

Ludmann Szilvia

tehetséggondozó koordinátor

Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat

Berettyóújfalui Tagintézménye

Felhasznált irodalom:

1. Balogh László, Iskolai tehetséggondozás, Debreceni Egyetem, 2004.
2. Balogh László - Mező Ferenc - Kormos Dénes: Fogalomtár a tehetségpontok számára, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011.
3. Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2015.

Tehetséggondozás az óvodában - Azonosítás és fejlesztés

            Az óvoda célja a tehetségcsírák gondozása, aminek részei a gyermek adottságainak kibontakoztatása, a tanulás iránti érdeklődés felkeltése és a szülők megnyerése a kora gyermekkori tehetségügynek. Az óvodai tehetséggondozás lépései három szakaszra bonhatóak:

• Tehetségígéretek felfedezése, azonosítása (Időtartam: 3-5 éves kor. A megfigyelést végzik: a csoportokban dolgozó pedagógusok.)
• Tehetségígéretek beválogatása (Időpont: év végén az 5 éves korú gyerekek körében. A megfigyelést végzik: a tehetséggondozó műhelyek vezetői.)
• Speciális műhelyek hatásvizsgálata (Az 5-6 éves korú gyerekek esetében a vizsgálatok folyamatosak, a műhelymunka befejezéséig tartanak. A megfigyelést a gyerekek, műhelyvezetők, óvodapedagógusok és a szülők végzik.) (Nagy 2012)

            A beválogatás történhet a kreativitás, a szociális és az intellektuális képességek alapján.

            Kreativitás jellemzői:

• Eredeti ötletei vannak, kreatívan gondolkodik.
• Szokatlan megoldásmódokat keres, mindig új elképzelésekkel áll elő.
• Saját ötleteit, megoldásait szereti kipróbálni.
• Sok szabadságot igényel tevékenységeihez, mozgásához.
• Véleményét gátlás nélkül fejezi ki.
• Kritikus önmagával és másokkal szemben.
• Bizonyos dolgokról, jelenségekről fantáziál, megpróbálja azokat teljesen megérteni. Ötleteket keres.
• Nagyfokú problémaérzékenységet mutat.
• Egy-egy téma sokáig foglalkoztatja, hosszabb-rövidebb ideig tartó korszakokat él. Problémaérzékeny.
• Figyel a dolgok esztétikumára, érzékeny, fogékony a szépre.
• Humorérzéke feltűnően jó.
• Elvont dolgok, fogalmak után érdeklődik, összefüggéseket keres: halál, csillagászat, történelmi korok stb.
• Foglalkoztatja a jó és a rossz kérdése, értékeli az embereket és az eseményeket.
• Állandóan „ég”, nem tűri a tétlenséget (kicsi az alvásigénye).
• Ha valami érdekli, megszállottan kutatja azt.
• Rajzai különösen kifejezők, expresszívek.

            Szociális képességek jellemzői:

• Hajlamos arra, hogy ő legyen a játék irányítója. Általában irányító szerepet játszik.
• Gyakran megváltoztatja a játékszabályt.
• Általában jól együttműködik kortársaival és a felnőttekkel. Nem szeret veszekedni, könnyű kijönni vele.
• Jó az empatikus készsége, társai szeretik.
• Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, mondanivalóját könnyen megértik.
• Szeret szervezni.
• Gyakori, hogy túlzottan kiemeli saját álláspontját, makacsul véghez akarja vinni azt, amit kitalált.
• Nem foglalkozik azzal, ami nem érdekli.
• Kritikus másokkal és önmagával szemben.
• Néha nehezen találja meg a közös hangot kortársaival.

            Intellektuális képességek jellemzői:

• Általános tudás, készségek és fejlődés szempontjából lényegesen előbbre tart kortársainál.
• Az intellektuális jellegű tevékenységek örömmel töltik el.
• Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, felnőttes kifejezéseket és mondatfűzést használ.
• Rendkívül sok ismerete van különböző témákról.
• Szereti az ismeretterjesztő könyveket, enciklopédiákat, filmeket.
• Szívesen megy múzeumba, kiállításokra.
• Érdeklődik a betűk iránt, önmaga tanul meg olvasni.
• Az őt érdeklő témákkal elmélyülten foglalkozik.
• Mindig van számára valami, ami nagyon érdekli.
• A felkínált ismereteket könnyen megjegyzi, később könnyen felidézi azt.
• Sok kérdése van, kérdései megdöbbentő logikát tükröznek.
• A számok, matematikai műveletek érdekesek számára.
• Eredeti ötletekkel oldja meg a logikai feladatokat és a konstrukciós játékokat.
• Törekszik arra, hogy többet értsen, fedezzen fel a világból, mint amennyit tud.
• Éles eszű, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja őket. Jó megfigyelő.
• Egyenlőtlenül fejlődik. (Bognár 2011)

            Az óvodás tehetségígéretek képességei nyolc területen nyilvánulhatnak meg a gardneri felosztásban: nyelvi, zenei, térbeli, vizuális, testi – kinesztétikus, logikai, természeti, interperszonális és intraperszonális képességek fejlesztése terén. Ezen területekhez számtalan jellemzőt társíthatunk. (Ágoston 2016)

            A beválogatás lehetőségeire a szakirodalom több kidolgozott, komplex szempontrendszert kínál:

• Nagy Jenőné Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata 126-147.o.
• Ágoston Valéria „Csillaglesen” Az óvodai tehetséggondozás ösvényein 126-140.o.
• Nebraskai Csillagos Ég – Megfigyelési módszer

            A gardneri nyolc tehetségterülethez, képességterülethez hozzárendelhetőek olyan óvodai tevékenységek, amelyek fejlesztik a gyermekek egy-egy speciális tehetségterületét, adottságterületét. Műhelymunkák tehetségterületek-képességterületek szerint:

• Nyelvi tehetségterület (meseműhelyek, anyanyelvi játékműhelyek, nemzetiségi nyelvi műhelyek)
• Zenei tehetségterület (énekes, ritmusos, hangszeres, zenei képességfejlesztő műhelyek)
• Térbeli-vizuális tehetségterület (képalkotással, plasztikai munkával, kézimunkákkal foglalkozó műhelyek: népi kismesterségek, barkácsolás stb.)
• Testi-kinesztetikus tehetségterület (mozgásos tevékenységműhelyek, népi játékok, táncházas-táncos lehetőségek)
• Logikai-matematikai tehetségterület (logikai játékműhelyek, kreatív műhelyek, környezetünk felfedezésének műhelyei)
• Interperszonális, intraperszonális tehetségterületek (e két terület szervesen beépül az óvodai tevékenységekbe, hiszen csakis tevékenységbe ágyazottan fejleszthetők. A fenti tehetségműhelyek nélkülözhetetlen elemei a társas kapcsolatok, az önfejlesztő, önerősítő, önmegismerő képességek fejlesztése. (Nagy 2011)

Ludmann Szilvia

tehetséggondozó koordinátor

Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Berettyóújfalui Tagintézménye

Felhasznált irodalom:

1. Ágoston Valéria, „Csillaglesen” Az óvodai tehetséggondozás ösvényein, Sprint Kiadó, Budapest, 2016.
2. Bognár Sándorné, Tárogató Óvoda, In: Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban, Szerk. Polonkai Mária, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011.
3. Nagy Jenőné, Az óvodai tehetségnevelés specialitásai, Hogyan gondolkodunk az óvodai tehetségígéretek gondozásáról?, In: A tehetség felismerése és fejlesztése (Kézikönyv a tehetséggondozás gyakorlatához), Szerk. Balogh László, Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék, 2011.
4. Nagy Jenőné, Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata, Módszertani könyv óvodapedagógusoknak, Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete, Szolnok, 2011.
5. Ostermayer Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai programja Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című program adaptációja, Mosonmagyaróvár, 2013.
6. Referencia-intézmény kialakítása a SZONEK Bükkösdi Óvodában, TAMOP 3.1.7 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése, Tehetséggondozó műhelymunkában való részvétel, Bükkösd, 2010.

Nyelvi játékok a nyelvi-verbális intelligencia fejlesztése szolgálatában

            A nyelvi-verbális intelligencia képessé tesz arra, hogy a szóbeli és az írásbeli kommunikációt megértsük, nyelvet tanuljunk, gondolatainkat szavakba öntsük, ismereteinket átadjuk és elmagyarázzuk. A retorikát mások meggyőzésére használjuk, a mnemotechnika eszközeivel emlékezetünkbe véssük az elhangzott vagy olvasott információt, metakommunikációnkban magáról a nyelvről beszélünk. Talán ez a legegyetemesebb intelligencia, mert gyakorlatilag minden egészséges ember megtanul beszélni, és társadalmunkban az emberek többsége egyben írástudó is. Jellegzetes képviselője a nyelvi-verbális intelligencia magas fokának például az író, az ügyvéd, a szónok, a fordító, a tolmács, a tanító, az ügynök vagy az idegenvezető. (Lengyel 2010)

            Gósy Mária, az MTA Nyelvtudományi Intézetének és az ELTE BTK Fonetikai Tanszékének munkatársa kiemeli a nyelvi játékok fontosságát az oktatási-nevelési folyamatban. A játékon belüli tanulás a leghatásosabb tanulási forma, amely igazodik a gyermek szükségleteihez, vágyaihoz, és szabad teret nyújt a próbálgatásoknak. A nyelvi, kommunikációs játékok alkalmazásával a gyermekek játékosan, élményekbe és tapasztalatokba ágyazva ismerik meg anyanyelvüket. Az anyanyelvi játékok fejlesztik a beszédpercepciót, a beszédmegértést és a beszédprodukciót, valamint elősegítik az ösztönös nyelvi ismeretek rendszerezését és tudatos alkalmazását. A játékok közben a gyermekek gondolkodási műveleteket végeznek, kreatívabbá válnak, és a beszédgátlásokkal küzdők is oldódnak, megnyilatkoznak. (Gósy 1994)

            A nyelvi fejlesztés során számtalan fejlesztő játékgyűjtemény áll rendelkezésünkre, amelyek közül négyet szeretnék kiemelni.        

            ELTE EFOP-5.2.5-18-2018-00008 számú Társadalmi innovációk – Új módszerek kidolgozása „Élethosszig tartó tanulás a Neumann-galaxisban hátrányos helyzetből is” című projektben összeállított gyűjteménye a következő nyelvi játékokat tartalmazza:

• A szóbeli/hangzó kommunikációs kompetenciát fejlesztő gyakorlatok
• A részkészségeket fejlesztő szóbeli gyakorlattípusok (Beszédtechnika, Szókincsfejlesztés, Hangos olvasás, Szövegmondás, Nem nyelvi jelek használata, értelmezése)
• A globális kommunikációs készséget fejlesztő szóbeli gyakorlattípusok (A tranzakciós gyakorlatok, Az interakciós gyakorlatok)
• Szimulációs szerepjátékok
• Kommunikatív szerepjátékok
• Rögtönzött szerepjátékok
• Az írott kommunikációs kompetenciát fejlesztő gyakorlatok
• A szövegértő olvasás
• Fogalmazás (ELTE EFOP 2018)

            Tóth Beatrix, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar címzetes egyetemi docensének gyűjteménye a következő nyelvi játékokat tartalmazza:

• A beszédértést fejlesztő eljárások
• A beszédet fejlesztő eljárások
• Az olvasást, szövegértést fejlesztő eljárások
• Az írást fejlesztő eljárások
• Komplex eljárások (Tóth 2003)

            Tancz Tünde, a PTE Pedagógiai és Pszichológiai Tanszéke mesteroktatójának gyűjteménye a következő nyelvi játékokat tartalmazza:

• A beszédpercepció fejlesztése
• Kiejtést fejlesztő játékok
• Szókincsbővítő játékok
• Mondatalkotást fejlesztő játékok
• Szövegalkotást fejlesztő játékok
• Nem verbális kommunikációs játékok
• Olvasási készséget fejlesztő gyakorlatok
• Helyesírási készséget fejlesztő játékok (Tancz 2011)

            Grétsy László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének és az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának egykori munkatársának gyűjteménye a következő nyelvi játékokat tartalmazza:

• Betűk, hangok játékai
• Betű- és képtalányok
• A betűjátékok fejedelme, az anagramma
• Szótagok, szavak játékai, rejtvényei
• Egyéb klasszikus játékok (palindrom, intarzia)
• Játékok, bűvészkedések versekkel, rímekkel
• Nyelvtörők, találósdik
• Nyelvi játékok – menet közben (Grétsy 2012)

            Ezen gyűjtemények közös jellemzője, hogy nem ismeretközpontúak, hanem a meglévő tudásukat kell felhasználniuk a gyerekeknek, és abból valami újat kreálni. Ez sok esetben problémát okoz a játékok alkalmazásának bevezetésekor tapasztalataim szerint, mert az oktatási-nevelési folyamat szereplőinek – értem ez alatt a tanulókat és a pedagógusokat is – sokkal kényelmesebb az ismeretközpontú oktatás, a tények és szabályok, kész megoldások megtanítása, mint a készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása, mert nem szükséges hozzá annyi energiát befektetni a folyamatba. De nem hagyhatóak ki a szülők sem ebből a képletből. A legtöbb szülő az ismeretközpontú iskola tanulója volt, így nem tartja a tudás megszerzése megfelelő útjának a nyelvi játékok alkalmazását. Bár a felsőoktatás struktúrájának átalakulása, a továbbképzések repertoárjának bővülése, az új módszerek gyors terjedése a digitális kultúra térhódításával, és a pedagógusok újító, fejlesztő tevékenysége előremutató ezen a téren.

             Ezeket a feladatokat, játékokat nem az osztálykeretben történő tanításra találták ki, hanem a kisebb, gyakran heterogén csoportokban történő tanulásra. A differenciálás, az egyénre szabott munka kerül előtérbe, olyan munkaformákkal, mint a tevékenységközpontú oktatás, a projektmódszer, a páros munka, a differenciált egyéni munka vagy a kooperatív tanulási módszerek. Ezek számtalan intézményben megjelentek, sőt vannak olyan tantestületek, amelyek programként vezették be alkalmazásukat. De számtalan pedagógus még mindig idegenkedik tőle, ami nem kortól függ, hanem a gondolkodásának rugalmasságtól. Azok a pedagógusok, akik maguk is vallják az élethosszig tartó tanulás fontosságát, belevetették magukat a módszertani megújulásba.

            A bemutatott játékgyűjteményekben nincs jelen a tanári instrukció dominanciája, mert a gyerekeknek komplex, inspiráló tanulási környezetben kell önállóan felépíteniük a tudásukat. A pedagógus csupán segítő szerepet tölt be, a munkájának nagy része láthatatlan a tanulók számára, hiszen azt a tanórán kívül végzi az előkészítéssel kapcsolatban. A tanulók önállósága kap nagy teret, amit igényelni is fog, miután megtapasztalta, hogy az így végzett munka sokkal nagyobb megelégedéssel tölti el.

            Tancz Tünde azt javasolja, hogy a nyelvi és kommunikációs játékokat célszerű már az első osztálytól kezdve, tervszerűen és tréningszerűen mindennap alkalmazni, fokozatosan egyre nehezebb játékokat válogatva. Ha jól élünk a lehetőségekkel, akkor a nyelvi és a kommunikációs kompetencia megerősítésének különböző játékos formái a jó teljesítményekre képes, sikeres személyiség zálogává válhatnak. (Tancz 2011)

Ludmann Szilvia

tehetséggondozó koordinátor

Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Berettyóújfalui Tagintézménye

Felhasznált irodalom:

1. A nyelvi kompetenciák fejlesztésének lehetséges módjai a hátrányos helyzet leküzdése érdekében, ELTE EFOP-5.2.5-18-2018-00008 számú Társadalmi innovációk – új módszerek kidolgozása „Élethosszig tartó tanulás a Neumann-galaxisban hátrányos helyzetből is” című projekt,
   https://pak.elte.hu/media/62/31/94a65926d5c23313d9c4ac4f3d14f731a342335ce6a2b8de47ae2b224365/EFOP%205.2.5.%20%20A%20%20nyelvi%20kompetenci%C3%A1k%20fejleszt%C3%A9s%C3%A9nek%20lehets%C3%A9ges%20m%C3%B3djai%20a%20h%C3%A1tr%C3%A1nyos%20helyzet%20lek%C3%BCzd%C3%A9se%20%C3%A9rdek%C3%A9ben.pdf

• Gósy Mária, A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban és írásban) iskolásoknak, Nikol Kkt, Budapest, 1994.
• Grétsy László, Nyelvi játékaink nagykönyve, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2012.
• Lengyel Zsuzsa, A többszörös intelligencia elméletének alkalmazása a helyesírás-tanításban, Anyanyelv-pedagógia, 2010. 4. szám

https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=289

• Tancz Tünde, Nyelvi és kommunikációs készségek játékos fejlesztése az alapozó szakaszban, Anyanyelv-pedagógia, 2011. 2. szám

http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=318  

• Tóth Beatrix, A nyelvi kompetenciák élményközpontú fejlesztése, Módszertani gyűjtemény tanító szakos hallgatók számára, ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, 2003.

VI. Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferencia

A tanév kiemelkedő szervezési feladata a VI. Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferencia megvalósítása, mely nem csak a Városi Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók számára került meghirdetésre, hanem minden más érdeklődő diák számára is elérhető akár Debrecenen belül, akár a város határain kívül. A konferencia a Debreceni Tankerület munkatársainak és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézmény tehetséggondozó koordinátorainak közös szervezésében jöhetett létre.

A diákoknak megrendezett esemény 10 évvel ezelőtt azzal a céllal indult el, hogy teret és lehetőséget biztosítson számukra a széleskörű érdeklődési területeik bemutatására és kutatására.

Novemberben az intézmények megkapták a versenyfelhívást: az ország bármely pontjáról 5-8. évfolyamos tanulók nevezhettek, akik saját érdeklődésen alapuló kutatómunkát végezhettek egyéni, páros vagy háromfős kiscsoportokban egy mentortanár segítségével. A témakörök tekintetében megmutatkozott a diákok kreativitása: a lelkes nebulók kutatták a csillagok és a világűr titkait, foglalkoztak a környezetünk védelmével, elmélyültek a digitális világ újításaiban, megragadták őket a társadalmunk problémái és az oktatás fejlődése, bemutatták a számukra legkedvesebb szabadidős tevékenységeket, de sokan keresték a válaszokat az élet nagy kérdéseire is (pl. Mi van az élet után?; Mit jelent boldognak lenni?). A konferencia egyik különlegessége, hogy a tanulók nemcsak magyar, hanem német és angol nyelvű előadásokkal is elkápráztathatták a nagyérdeműt.

A VI. Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferenciára 164 érvényes pályamű érkezett 7 tankerületi központ 26 intézményéből. A beküldött pályaművek témakörük alapján olyan mesterpedagógusokhoz kerültek, akik vállalták a pályázatok értékelését formai, tartalmi és tudományos szempontok alapján. Mindeközben a kutató diákok a saját intézményükben társaik és tanáraik előtt mutatták be az elkészült előadásukat.

Az összesített pontszámok alapján, mely a szakmai értékelés és az iskolai fordulón kapott pontszámokból tevődik össze, a legjobb 40 előadás továbbjutott a középdöntőbe. Március 29-31. között a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskolában 69 ifjú „kutató” mérettethette meg magát egy szakmai zsűri előtt. Az a 29 diák, aki leginkább meg tudta mutatni a tehetségét és rátermettségét, továbbjutott a VI. Debreceni Tehetséggondozó Diákkonferencia döntőjébe, mely várhatóan május 27-én kerül megrendezésre a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskolában.

Prem Ingrid

tehetséggondozó koordinátor

HBVMPSZ Debreceni Tagintézmény

Bonis Bona díjazott

2022. 04. 25-én került megrendezésre Budapesten a Budapest Music Centerben a„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” gála, ahol 58 kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógus, tehetségsegítő szakember és szervezet, valamint hat települési önkormányzat számára adott át díjakat Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség családokért felelős államtitkára.

A tehetséggondozás területén nyújtható legrangosabb elismerés, a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díj összesen négy egyéni kategóriában adható: „Kiváló tehetséggondozó“, „Kiváló tehetségfejlesztő” és „Kiváló tehetségsegítő” elismerésben idén összesen 52-en részesültek, illetve Életmű díjat 2 szakember vehetett át, 1 fő posztumusz részesült a díjban.  „Kiváló Tehetséggondozó Szervezet” kategóriában 3 szervezet tevékenységét díjazták. Tehetségbarát Önkormányzat 2022 Díjjal 6, a tehetséggondozást példa értékűen támogató települési önkormányzat tevékenységét ismerték el.

A 2013-ban alapított, „Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért” díj forrását 2022-ben is az NTP biztosítja, a kitüntetések odaítélésének fő célkitűzése, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse azokat a hazai és határon túli magyar, vagy magyarországi nemzetiségi szakembereket és szervezeteket, akik munkájuk során kiemelkedően sokat tesznek a fiatalok tehetsége kibontakoztatásáért.

Ebben a tanévben a Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének Tehetséggondozó koordinátora, Lászlóné Lelesz Ildikó is megkapta ezt a rangos elismerést.

Kreatív természettudomány a csoportos tehetséggondozó foglalkozásokon

(Tehetséggondozás a holisztikus szemlélet jegyében…)

A Városi Tehetséggondozó Program keretein belül két csoportban zajlanak a foglalkozások önismereti, tanulásmódszertani és kreatív természettudomány témakörben.

A természettudományos foglalkozásokon komplex fejlesztésben vesznek részt a gyerekek.

A fenntarthatóság és a Föld témakörét globálisan anyanyelvi, földrajzi, biológiai, környezetvédelmi, fizikai és kémiai feladatok összekapcsolásával ismerik meg a tanulók , így elsajátítva a holisztikus szemléletű gondolkodást.

A Föld napjához kapcsolódva megismertük, hogy a világon ezen a napon arra hívják fel a figyelmet, hogy az emberiség túlterjeszkedése, túlfogyasztása veszélyezteti a természet egyensúlyát, a vadonélő állatok és a növények létét.

Válaszokat kerestünk arra, hogy mit tehetünk egyénenként a Föld megóvása érdekében. A gyerekek megfogalmazták, hogy ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valami fontosat a változásért.

Követendő példaként környezettudatos hírességekkel ismerkedtek meg, akik a hírnevüket arra használják, hogy különböző nemes célok szószólójává váljanak. Csoportmunkában olvastak Brad Pitt, Cameron Diaz, Leonardo DiCaprio környezetvédő munkájáról.

A foglalkozások alkalmával interaktív módon oldottak meg a gyerekek többféle tudományághoz kapcsolódó feladatokat:

–  Ökológiai lábnyom fogalmával ismerkedtek meg, majd tablet segítségével mindenki kiszámolta  a saját ökológiai lábnyomának az értékét.

– EnergiaVilág interaktív játék tevékenységeinek segítségével részt vehettek bolygónk energetikai jövőjének formálásában. (Ezeket az interaktív feladatokat Aknai Dóra Föld napjához kapcsolódó feladatgyűjteménye alapján végeztük el.)

–  Környezetvédelemmel kapcsolatos keresztrejtvényt oldottak meg csoportmunkában.

–  Közmondásokat párosítottak a jelentésükkel, amelyek szintén a Földhöz kapcsolódnak, ezt páros feladatként oldották meg. (Martonné Némethy Márta tanárnő készítette a tankockát)

A minél több irányból való megközelítés érdekében az ismeretszerző feladatok, interaktív játékokat kiegészítettük kémiai kisérletekkel is, amelyek nagy sikert arattak a gyerekek körében és tovább bővíthették kémiai ismereteiket tapasztalati úton is. (A kísérletek Szüllőné Bíró Ágnes vegyészmérnök leírása alapján készültek.)

Célkitűzésem az volt, hogy a Földdel, fenntarthatósággal , környezetvédelemmel kapcsolatban mélyítsék a tehetségígéretek a tudásukat, megismerkedjenek a holisztikus szemléletmóddal , olyan tudásra tegyenek szert, amelyet a hétköznapi életükben és tanulmányaik során is kamatoztatni tudnak.

Macskásné Kotlóczki Ildikó

Tehetséggondozó koordinátor

Debreceni Tagintézmény

„Z generáció”

A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat megyei rövidfilm-készítő versenye

2022. február 10-én került megrendezésre a HBVMPSZ Tehetséggondozó koordinátori Munkaközösségének szervezésében a „Z generáció” elnevezésű megyei rövidfilm-készítő verseny. A jó gyakorlat alapötlete néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a Hajdúnánási Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátorában. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a köznevelési intézményekben tanuló gyermekek számára egy olyan megmérettetési lehetőséget biztosítson, amely nem a tantárgyi tudáson alapszik, hanem a gyermeki kreativitás és fantázia minél szélesebb körű kiaknázásával és a digitális kompetenciák fejlesztésével teret ad ezeknek a tanulóknak a  bemutatkozásra, és arra, hogy érzéseiket, gondolataikat, véleményeiket egy nem hagyományos módon tudják bemutatni, megosztani velünk.

A programot kidolgozta és Mesterpedagógusi programjának részévé tette, majd az elmúlt évek során meg is valósította a Hajdúnánási kistérségben a résztvevők nagy megelégedésére. Az első évben személyes jelenléttel bonyolította le a versenyt 10 pályamunka bemutatásával. Majd a vírushelyzet miatt az előző tanévben online formában is kipróbálhatta a virtuális tér adta lehetőségeket szintén 10 pályamunka részvételével.

2020-ban az Oktatási Hivatal Bázisintézményi pályázatára a HBVMPSZ Hajdúnánási Tagintézménye ezzel a programmal pályázott, mely sikeres volt és ettől az évtől jogosult az Oktatási Hivatal Bázisintézménye cím viselésére.

Az idei tanévtől a HBVMPSZ Tehetséggondozó koordinátori Munkaközössége megyei szintre bővítette ki a versenyt, azzal a céllal, hogy az egyes Tagintézmények ellátási körzetébe tartozó köznevelési intézmények tanulói számára is hozzáférhetővé váljon ez a kezdeményezés és az ott tanuló gyermekek is megmutathassák a bennük rejlő kreativitást. Az idei verseny címe és témája: Együtt online, együtt offline. Az online oktatás és a jelenléti oktatásban tapasztalt közösségi élmények bemutatása gyerekszemmel.

A megyei döntőre a Debreceni MCC Képzési Központ Holló László termében került sor. A zsűri tagjai voltak:

• Dr. Polonkai Mária – a MATEHETSZ alelnöke
• Kalász Zsolt – Debreceni MCC Képzési Központ régióvezetője
• Balázs Judit – a HBMPSZ nyugalmazott Tehetséggondozó koordinátora
• Dombi Regina – a Hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)
• Kovács Dorottya – a Hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)
• Zsólyomi Petra – a Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)

A döntőbe 11 pályamunka jutott be, 17 tanuló munkája, 8 településről. A rövidfilmek a gyerekek rendelkezésére álló eszközökkel készültek, úgymint okostelefon, videókamera, számítógép. A téma feldolgozása és vászonra kerülése igen változatos képet mutatott a gyermekek alkotásaiban: a self-videótól a kisjáték-filmen keresztül a verses elbeszélésig terjedt a megvalósítás módja. Az értékelés során bemutatásra kerültek a pályamunkák, majd a zsűritagok tettek fel kérdéseket az alkotók számára azzal a céllal, hogy még jobban megismerjék a készítőket és gondolataikat.

A következő eredmények születtek:

1. helyezés: Sajtos Anna és Mayer Lilla- Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI. A film címe: Suliújság
2. helyezés: Dombi Evelin – Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium Hajdúnánás. A film címe: Online-offline
3. helyezés: Nagy Lara – Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium Hajdúnánás. A film címe: Milyen érzés online?

Különdíj: Kovács Dorottya és Nagy Helga – Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium Hajdúnánás. A film címe: Ilyen vagyok online, ilyen vagyok offline

A verseny minden résztvevője hasznos informatikai eszközökkel gazdagodott, melyet szponzorok biztosítottak a szervezők számára.

A téma gazdája reméli, hogy a jövőben is nagy érdeklődésre tart majd számot a megye köznevelési intézményeiben ez a fajta bemutatkozási és megmérettetési lehetőség.

A versenyről itt is olvashatnak: https://tehetseg.hu/aktualis/z-generacio-hajdu-bihar-megyei-pedagogiai-szakszolgalat-megyei-rovidfilm-keszito-versenye

NEMZETKÖZI SIKER A HAJDÚNÁNÁSI BOCSKAI ISKOLÁBAN

2021. november 3-án a Japán Kultúra napján az a megtiszteltetés érte Hajdúnánás városát, hogy ott köszöntötték és díjazták a 46. Toyama megyei Nemzetközi művészeti rajzverseny ifjú alkotóit a verseny ünnepélyes díjkiosztó ünnepségén. A vendégek között köszönthették:

• A Japán Alapítvány budapesti irodájának Igazgató Asszonyát
• Pinczés István a Debreceni Szinjátszó Stúdió Független Színház és a Japán Kulturális Szolgáltató Központ Közhasznú Egyesület elnökét
• Fátyol Zoltán képzőművész a Toyama Társaság gyerekrajz szekciójának művészeti vezetőjét

A világ különböző országaiban élő gyermekek munkáinak közös kiállításával a kretivitást és a világpolgári szemlélet érzését szeretnék erősíteni a gyermekekben. Azon országok kapnak meghívást a versenyben való részvételre és a három kiállításra, akikkel Toyama megye kulturális kapcsolatban áll. 2021-ben Hajdú-Bihar megye településeiről három szekcióban készítettek a gyerekek rajzokat és festményeket. A szervezők összesen 130 pályaművet küldtek ki a versenyre. A három szekcióból a legjobb 10-10 pályaművet díjazták a nemzetközi versenyben, azaz Magyarországról összesen 30 művet. A nagydíjat, az arany, ezüst és bronz plaketteket japán szakemberekből álló zsűri ítélte oda.

A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézménye által vezetett tehetségazonosítási méréseiben és gondozási folyamataiban résztvevő tanulók közül

• Bronz plakettben részesült G. Nagy Donát 8. osztályos tanuló
• Ezüst plakettben G. Nagy Bernát 5. osztályos tanuló

Gratulálunk a tanulóknak és további sok sikert a munkájukhoz!

Továbbá gratulálunk a felkészítő pedagógusnak, Nábrádi Mihálynénak is!

Kihelyezett tehetséggondozó munkaközösségi megbeszélés Püspökladányban

A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Tehetséggondozó munkaközössége 2021. október 14-én kihelyezett munkaközösségi foglalkozást tartott Püspökladányban. A megbeszélésen a tagintézmények tehetséggondozó koordinátorai vettek részt.

A találkozó célja a tanév eddigi tapasztalatainak megbeszélésén túl, a „Z generáció Bázisintézményi jó gyakorlat megyei szintre való kiterjesztésének aktuális feladatairól is szólt. Napirendi pont volt továbbá az egységes szűrő- mérő rendszer felülvizsgálata, továbbá a fiatalabb korosztály azonosításához alkalmas eszközök kiválasztásának kérdése.

A megbeszélés jó hangulatban telt, a résztvevők a napirendi pontokon túl megismerhették a Pedagógiai Szakszolgálat püspökladányi tagintézményét, annak működését, megtekinthették az intézményt.

A megyei munkaközösségi foglalkozások segítik a közös munkát, jelentősen hozzájárulnak a szakmai kapcsolatokhoz ápolásához, az ismeretek bővítéséhez, a tehetséggondozó munka eredményességéhez.

Kárainé Vass Annamária

Tehetséggondozó koordinátor

Püspökladány

A Magyar Tehetséggondozó Társaság 31. Országos Konferenciája

Az MTT 2021. szeptember 24-én tartotta 31. Országos Konferenciáját Budapesten a XVII. kerületi Balassi Bálint nyolcévfolyamos Gimnáziumban.

A délelőtt során öt szekció ülésezett az alábbi témakörökben:

1. szekció: Digitalizáció a tehetséggondozásban

2. szekció: Természettudományos tehetséggondozás

3. szekció: Matematikai tehetséggondozás

4. szekció: Tehetséggondozás az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításában

5. szekció: Tantárgyközi szakköri programok az iskolai tehetséggondozásban – diákvállalkozások, űrkutatás, robotika

A délutáni plenáris ülés a Podmaniczky Rendezvénykastélyban folytatódott, ahol a hazai tehetséggondozás elismert személyiségei tartottak előadást az elmúlt év tapasztalatait összegezve. Megemlékeztek továbbá dr. Herskovits Mária munkásságáról.

Lászlóné Lelesz Ildikó

Tehetséggondozó koordinátor

Hajdúnánási Tagintézmény

Mosolygósan indult „Tehetséges személyiség”bázisintézményi jó gyakorlatunk a 2021/22-es tanévben

A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúszoboszlói Tagintézménye és a Hőgyes Endre Gimnázium az idei tanév feladatairól egyeztetett 2021 szeptemberében.

Az intézmények közötti munka az elmúlt évek gyakorlatát viszi tovább, a tehetséggondozó osztályok diákjai számára kínál komplex tehetséggondozó és gazdagító programot. A tanév első felében az interperszonális és intraperszonális készségeket fejlesztik a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai, majd a gimnázium szaktanárai biztosítanak élménypedagógiai foglalkozások keretében elmélyülési lehetőséget arra, hogy egy-egy témát részletesebben megismerjenek a diákok.

Szakszolgálatunk a hetedik évfolyam számára közösségépítő foglalkozásokat tart, a nyolcadik évfolyamban a kommunikációs készségek fejlesztése zajlik, a kilencedik évfolyamban pedig komplex önismereti foglalkozáson vesznek részt a gyerekek. Emellett a 2021/22-es tanévben a tizedik évfolyam diákjai is bekapcsolódnak a programba, pályaválasztási, stresszkezelési foglalkozások keretében.

Bízunk benne, hogy ebben a tanévben személyes jelenléttel tudjuk megtartani valamennyi foglalkozásunkat a gimnázium 4 tehetséggondozó osztályának.

Szabó Tünde

Tehetséggondozó koordinátor

Hajdúszoboszlói Tagintézmény

„Z generáció”

2021. február 11-én online formában került megrendezésre a HBVMPSZ Hajdúnánási Tagintézményének szervezésében -immár második alkalommal- a „Z generáció” elnevezésű területi rövidfilmkészítő verseny. Ezzel a programmal az előző tanévben sikeresen pályáztak az Oktatási Hivatal Bázisintézményi címére.

Az előző év témája a biztonságos internethasználat volt, az idei év témájának címe: Karantén sztorik. A verseny megálmodójának és fő szervezőjének az volt a célja, hogy filmen feldolgozva osszák meg velünk a gyerekek, hogyan is élték meg az előző tanév online oktatását, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, esetleg milyen mulatságos esetek történtek velük. Lehetőséget szeretett volna biztosítani ezzel a kis alkotóknak kreativitásuk, fantáziájuk és digitális kompetenciájuk minél szélesebb körben való alkalmazására. A filmkészítés technikája és módja kötetlen volt, ennek jegyében sokszínű alkotások születtek:

• interjú a társakkal és pedagógussal
• versbe öntött néhány hónap
• Legó animáció
• játékprogramban lejátszott nap

Háromtagú zsűri értékelte a gyerekek munkáját, melynek tagjai voltak:

A zsűri elnöke: Sári Péter Attiláné a HBVMPSZ főigazgató helyettes asszonya

A zsűri tagjai:

Nagy Angéla Zsuzsanna a HBVMPSZ Hajdúnánási Tagintézményének gyógypedagógusa, logopédusa

Illés Tibor a HBVMPSZ Nyíradonyi Tagintézményének vezetője, pszichológus

Igazán fantáziadús, ötletes és igényes kisfilmek születtek. A Területi döntőbe 8 alkotás került bemutatásra és értékelésre. A következő eredmények születtek:

1. helyezés: Exatlon

Bibercz Eliza Ramóna (Kőrösi Csoma Református Gimnázium 7.o.)

2. helyezés: Egy napom karanténban Legó kiadás

Kovács Boglárka (Bocskai István Általános Iskola AMI és Kollégium 6.b.)

3. Az otthon tanulás

Zsólyomi Petra (Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola 6.o.)

Különdíj: Maradj otthon!

             Dombi Regina (Bocskai István Általános Iskola AMI és Kollégium 6.d)

Minden résztvevőnek gratulálunk!

A döntőbe jutott alkotások készítői

Várunk benneteket a következő tanévben is nagy szeretettel!

Lászlóné Lelesz Ildikó

Tehetséggondozó koordinátor

Hajdúnánási Tagintézmény

ONLINE MUNKAKÖZÖSSÉGI FOGLALKOZÁS

2020 10. 15-én Munkaközösségünk online formában Skype alkalmazás segítségével tartott foglalkozást. Témáink a következők voltak:

• Az új munkatársak bemutatkozása
• Az eddigi tapasztalatok a munkánk kapcsán
• A Hajdúszoboszlói Tagintézmény Bázisintézményi jó gyakorlatának bemutatása, megismerése Szabó Tünde pszichológus, tehetséggondozó koordinátor által.

Jó gyakorlat leírása:                          

A helyi Hőgyes Endre Gimnáziummal évek óta szoros kapcsolatot ápolunk, mind az iskolapszichológia, mind a tehetséggondozás területén. Ez utóbbi keretében került kidolgozásra „Tehetséges személyiség” elnevezésű jó gyakorlatunk tematikája, amelybe belefoglaltuk az elmúlt évek komplex tehetséggondozó munkájának tapasztalatait. Munkánkat az a kölcsönös elköteleződés formálta, amelynek célja, hogy a szaktárgyi fejlesztés mellett egyenrangú helyet kapjon a személyiség fejlesztése is.  Évfolyamokra kidolgozott programmal, az életkori sajátosságokat figyelembe véve facilitáljuk a tehetséges személyiség kibontakozását, és koordináljuk a tehetséggondozásban résztvevő szereplőket, az alábbi táblázatban részletezett feladatok szerint.

Lászlóné Lelesz Ildikó

Tehetséggondozó koordinátor

Hajdúnánási Tagintézmény   

Digitális tehetséggondozás

Az elmúlt időszakban a rendkívüli helyzetre való tekintettel a Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Tehetséggondozó Munkaközössége is digitális munkarendben végzi a feladatát.

Munkaközösségünk folyamatosan bővíti szakmai eszköztárát, és a tehetséggondozásban ellátott tanulók számára összeállított egy Digitális tehetségfejlesztő feladatbankot, ezáltal új fejlődési lehetőségeket nyújt a tehetségígéreteknek. A folyamatosan bővülő játékgyűjteményünk célja, hogy olyan önállóan végezhető eszközöket kapjanak a gyerekek, melyek révén képesek játszva tanulni és egyben fejleszteni képességeiket. a játékos tanulás az alapfeltétele az egészséges és kiegyensúlyozott gyermeki fejlődésnek.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics) 2018-as tanulmányában felhívja a figyelmet, hogy “a játék nem holmi komolytalanság”, hanem az agyi érést segíti elő, és az egészséges gyermeki fejlődésnek központi eleme. Nem szabad megfeledkeznünk, különösen ebben a megváltozott digitális munkarendben, hogy az irányított és a szabad játék gyakran a hatékony tanulás és a feszültségoldás kulcsa.

Felmerülő kérdéseikkel kérjük, keressék a területileg illetékes tehetséggondozó koordinátort.

Forrás: Yogman, M.; Garner, A.; Hutchinson, J.; Hirsh-Pasek, K.; Michnick Golinkoff, R. (2018): The Power of Play: A Pediatric Role in Enhancing Development in Young Children. Committee on Psychosocial Aspects of Child and Family Health, Council on Communications and Media Pediatrics, 142 (3).

Prem Ingrid

Debreceni Tagintézmény

Elhunyt Franz Josef Mönks professzor

2020. március 10.

Részvétünk kifejezése mellett továbbítjuk a Magyar Tehetséggondozó Társaság közleményét

„A Magyar Tehetséggondozó Társaság  megrendülten tájékoztatja tagságát és a hazai tehetséggondozó szakembergárdát, hogy F. J. Mönks professzor, a tehetségkutatás nagy nemzetközi tekintélye, az 1987-ben megalakult European Council for High Ability örökös tiszteletbeli elnöke, a magyar tehetséggondozás nagy tanítómestere, segítője, jó barátunk 2020. március 10-én hajnalban eltávozott az élők sorából!
Emlékét nagy szeretettel és méltó módon fogjuk megőrizni!
A MTT Elnöksége.”

Pedagógiai szakszolgálati tehetséggondozói nagyműhely – Matehetsz

2020. február 27-én került megrendezésre a Matehetsz szervezésében a Pedagógiai Szakszolgálatok számára szervezett tehetséggondozói nagyműhelyre. Az eseményen a pedagógiai szakszolgálatok és a Nemzeti Tehetség Program kapcsolatán túl, szó esett a pedagógiai szakszolgálatok köznevelésben betöltött szerepéről és a pedagógiai szakszolgálatok tehetséggondozó tevékenységéről. A rendezvény előadói voltak:

• Dr. Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára
• Dr. Polonkai Mária, Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke előadása: A szakszolgálatok és a Nemzeti Tehetség Program kapcsolatának alakulása
• Pánczél János a Klebelsberg Központ főosztályvezetőjének előadása: A pedagógiai szakszolgálatok tehetséggondozó tevékenysége és humánerő kapacitása
• A műhelyen három, megyei szintű szakszolgálati, tehetséggondozó megoldást kerül ismertetésre.

A rendezvény szervezése közben az a megtiszteltetés érte a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálatot, hogy felkérést kapott a Tehetséggondozó koordinátori munkaközösség-vezető, hogy mutassa be a Szakszolgálatuknál, illetve a munkaközösségüknél működő jó gyakorlatokat, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója és a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tehetséggondozó koordinátori munkaközösség-vezetője mellett.

Bővebben:http://tehetseg.hu/aktualis/pedagogiai-szakszolgalatok-tehetseggondozoi-nagymuhelye-0

Lászlóné Lelesz Ildikó

Hajdúnánási Tagintézmény

“Z GENERÁCIÓ”

4A Hajdúnánási Tagintézmény hagyományteremtő szándékkal hirdette meg 2019 őszén az ellátási körzetébe tartozó állami fenntartású általános iskolákban tanuló, az előző tanévekben szakvéleményt kapott gyermekek számára rövidfilm készítő versenyét.

A verseny célja: a biztonságos internethasználat népszerűsítése a tanulók körében. A megmérettetésen részt vehetnek a tanulók egyénileg, vagy párban. A rövidfilmek hossza legfeljebb 3 perc lehet. A filmek bármilyen az iskola által biztosított és/vagy a diákok rendelkezésére álló eszközzel elkészíthetők és szerkeszthetők. A professzionális videókamerától a mobiltelefonok kameráin át bármilyen digitális eszköz használható és a film bármilyen műfajban készülhet (animáció, szereplők bevonásával készített film stb.).

A beérkezett pályamunkák előzsűrizése után 7 alkotás jutott be a döntőbe. A verseny napján nagy izgalom közepette gyülekeztek a tanulók, a mentorpedagógusok, a szülők a Szakszolgálat épületében. A filmek levetítése után az alkotók számára a háromtagú zsűri tett fel kérdéseket, melyek megválaszolása  jó néhány esetben igazán kreatívan sikerült.

A zsűri tagjai voltak:

• Csermelyné Gáspár Tímea – a Balmazújvárosi Tagintézmény vezetője
• Ludmann Szilvia – a Berettyóújfalui Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátora
• Szabóné Kiss Judit – a Hajdúnánási Tagintézmény vezetője

A díjazott pályamunkák és alkotóik:

1. Netikett – T. Tóth Patrik, Hodik Barnabás 8.o. Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium, Hajdúnánás
2. Elektronikai függőség – Bibercz Eliza, Göndör Nadin 6.o. Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium, Hajdúnánás
3. Internetezés a mindennapokban – Lengyel Csenge Borbála 6.o. Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola

Különdíj: G. Nagy Donát 6.o. Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium, Hajdúnánás

Gratulálunk a díjazottaknak és az összes résztvevőnek! Várunk mindenkit a következő versenyünkön is!

Lászlóné Lelesz Ildikó

Hajdúnánási Tagintézmény

2019. október 24. Kihelyezett munkaközösségi foglalkozás Berettyóújfaluban

A Tehetséggondozó Munkaközösség tagjai kihelyezett munkaközösségi foglalkozáson vettek részt a Berettyóújfalui Tagintézményben. A köszöntés és az épület bejárása után kellemes, kötetlen beszélgetés bontakozott ki a vendéglátás közben.           

Az értekezletet a munkaközösség-vezető, Lászlóné Lelesz Ildikó nyitotta meg, és bemutatta a mesterportfóliójának lényeges elemeit, amit a tehetséggondozó munkában szeretne megvalósítani a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat keretein belül.

A belső tudásmegosztást Ludmann Szilvia, a Berettyóújfalui Tagintézmény tehetséggondozó koordinátora tartotta, amelynek a címe: Drámapedagógia eszközök alkalmazása a tehetséggondozásban. Tartalma: A drámapedagógia alkalmazásának lehetőségei tanórai foglalkozásokon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, A dramatikus tevékenységformák rendszerezése, Kontextusépítő konvenciók, Narratív konvenciók, Költői jellegű (mélyítő) konvenciók, Reflektív jellegű konvenciók, A drámapedagógia alkalmazásának lehetőségei a tehetséggondozásban (Képességfejlesztő drámajátékok, gyakorlatok, Szociális kompetencia területeinek fejlesztése). Egy drámajáték-gyűjteményt is bemutatott, amelyet a szakdolgozatához állított össze, ez közel 100 játékot tartalmaz fejlesztési területenként.

Ludmann Szilvia

Berettyóújfalui Tagintézmény

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjátadó gálát | Új Nemzedék

Cikk elolvasása

MENTOR SZEREPBEN A TEHETSÉGGONDOZÓ KOORDINÁTOR

A Hajdú-Bihar Megyei Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora felkérést kapott a Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium vezetőitől, hogy vegyen részt az egyik halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Debreceni Diákkonferenciára való felkészítésében. A hetedik osztályos tanuló egy olyan témát választott projektje alapjául, mely igazán eredeti: A tetoválás. Kutatómunkája során megismerkedett a tetoválás történetével, eredetével, a különböző történelmi korokban betöltött szerepével. Képet kapott a különböző tetoválási stílusokról és az ezekben használt technikákról, módszerekről és a felhasznált anyagokról. Az iskola támogatásával sikerült a tehetséggondozó koordinátornak a gyermek nagy álmát megvalósítani és egy igazi tetováló szalonba eljutni. A szalon tulajdonosának ezúton is szeretnénk köszönetünket tolmácsolni, amiért nagyon tartalmas és részletes bepillantást nyújtott ebbe a világba.

A tanuló ezek után még nagyobb intenzitással készül projektmunkájának minél hitelesebb bemutatására. Kívánunk neki eredményes felkészülést és sok sikert!

Lászlóné Lelesz Ildikó

Hajdúnánási Tagintézmény

ADHD-szindróma és tehetség

Az ADHD történeti előzményét tekintve az első tudományos megközelítés a 20. szárad elejére tehető. Sir George Frederic Still írt egy olyan speciális állapotról, mely a gyermekkorban a morális kontroll abnormalitásával vagy hiányával jár. Alapvetően Still elmélete szerint ez mentálisan sérült gyermekek körében van jelen, azonban vannak olyan esetek is, ahol az intellektus sérülése nem áll fenn (Harmatiné, 2013).

A BNO-10 diagnosztikai kézikönyv két nagyobb tünetcsoportra, figyelmetlenségre és hiperaktivitásra osztja a kritériumokat, melyek idő kritériuma között szerepel a min. 6 hónapos fennállás és a 7 éves kor előtti kezdet.

Az ember figyelmének terjedelmében és önszabályozó működésében nagy egyéni különbségek vannak. Ugyanakkor ezeknek a zavara nem feltételen jelentik az ADHD meglétét. A tehetséges gyerekek viselkedésében megfigyelhetőek olyan tünetek, melyek ADHD jellegűek, azonban a zavar mégsem diagnosztizálható. Alapvetően jellemző rájuk, hogy magas energiaszintjük révén sokszor párhuzamosan több mindent is képesek csinálni, nagy mennyiségű információt képesek befogadni és gyorsabban is dolgozzák fel azokat. A tanórák gyakran alulstimulálóak számukra, így inkább szívesebben foglalatoskodnak a saját érdeklődési körükbe illő témával, melyet a pedagógus figyelmetlenségnek titulálhat. Mindemellett a tehetséges tanulók meglehetősen aktívak és gyors beszédűek, azonban ezekből semmilyen társas vagy tanulásbeli hátrányuk nem származik. Ezekből a példákból adódóan tehát a tehetség és az ADHD közötti különbségtétel nem mindig egyszerű feladat. Valamint vannak olyan esetek, ahol a tehetség mellett ADHD diagnózis is jelen van. (Harmatiné, 2013)

Iskolai jellemzők

Ebben a tekintetben a tehetséges gyerekek összehasonlítva kortársaikkal igen különböznek. Jellemző, hogy egyrészt az érdeklődési körük is szélesebb, és ami igazán érdekli őket, azokon a területeken sokkal gyorsabban haladnak kortársaikhoz képeset. Ehhez pedig magas fokú koncentráció is párosul. Mivel több képességterületen fejlettebbek, mint társaik, ennél fogva több tevékenység is könnyű számukra, hamarabb megbirkóznak vele. Sokszor még erőfeszítést sem tesznek, a végeredmény során mégis sikeresek. Ezekből adódóan gyakran a fennálló ADHD-ra nem is gondolunk. Ami mégis utalhat rá, az az, hogy a tehetséges ADHD-s gyerekeknek igen nagy nehézséget jelent, mikor folyamatos koncentrációt és erőfeszítést igénylő feladatok során figyelmüket hosszabb ideig szükséges koncentrálniuk, valamint amikor egy adott folyamat kisebb lépésekre való bontása után azokat lépésenként kell megoldani. Ezen kívül sokszor megfigyelhető az is, hogy egy adott tantárgyon belül jegyeik szélsőségesek. Ennek oka, hogy a házi feladatokban és az írást igénylő órai feladatokban gyengébben teljesítenek kortársaikkal összehasonlítva. Az ADHD fennállása miatt pedig széles körű tanulási stratégiáikat gyakran kevésbé tudják hatékonyan alkalmazni. A pedagógus sokat tehet egyrészt azzal, ha változatos és érdekes feladatokat ad, melyek jól strukturáltak. Másrészt pedig érdemes körülbelül tizenöt percenként mozgásos tevékenységre bírni őket (pl. ceruzahegyezés), valamint előnyben részesíteni a dicséretet, mint pozitív megerősítést (Harmatiné, 2013).

Érzelmi és társas jellemzők

Érzelmi-indulati életüket tekintve társaikhoz képest a tehetséges ADHD-s gyerekek érzelemszabályozása és frusztrációs toleranciája gyengébb. Adott tevékenységek és helyzetek során ennél fogva hamarabb elveszítik türelmüket, lobbanékonyabbak és hajlamosabbak érzelemkitörésekre. Viselkedésük is könnyen válik impulzívvá, elárasztóvá. Negatív érzelmeik hamarabb elárasztják őket, kevésbé tudják csillapítani azokat. A pedagógus sokat tehet azzal, ha a kisebb viselkedési problémákat és alkalmazkodási zökkenőket figyelmen kívül hagyja és nem reagál rá. Viselkedésük szabályozásában fontosak a pozitív megerősítések, dicséretek, motivációs technikák. Illetve igyekezzünk segíteni őket a megfelelő önkontroll kialakításában (Harmatiné, 2013).

Forrás:

Harmatiné Olajos Tímea (2013): Kétszeresen kivételes tanulók. ADHD-szindróma és tehetség. In: Harmatiné Olajos Tímea, Pataky Nóra-K. Nagy Emese: A kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása. Géniusz Könyvek 30. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest, 44-53.

„Csibésztúra”

2017 októberében Szakszolgálatunk három tehetséggondozó koordinátora és egy iskolapszichológus koordinátora jelentkezett a MATEHETSZ felhívására a „Csibésztúra- Képzők képzése” felhívására.

A képzés célja, hogy felhívja a figyelmet a CsibÉSZtúra oldal nyújtotta fejlesztési lehetőségekre és széles körben megismertesse a pedagógusokat, szakembereket, szülőket és tanulókat az oldal használatával és előnyeivel. A fiatalok és pedagógusaik számára érdekes és hasznos eszközt nyújt, amellyel tantárgyi tudásukat elmélyíthetik, tesztelhetik, valamint egyéni képességeiket fejleszthetik. 

A gondolkodásfejlesztő feladatsorokkal a matematikai és természettudományi területen kívántak olyan mérő és fejlesztő eszközt alkotni, melyek a Nemzeti Alaptantervben meghatározott témakörökre épülnek, de nem az egyszerű „iskolai tudás” visszamérésére törekszik, hanem képesek az elsajátított tudás használati, gyakorlati oldalát is mérni. A feladatok pszichológiailag megalapozottak, illeszkednek a NAT-ban meghatározott célokhoz, a kijelölt fejlesztendő kompetenciaterületekhez és a műveltségterületekben meghatározott ismeretekhez. A feladványok kidolgozásának koncepciója, hogy támogatja a közismereti tárgyak kevert képzési típusú tanulását, tanítását.

A csibÉSZtúra oldalon jelenleg 500 játékos feladatsor, azaz Feladvány érhető el. Minden feladatsorhoz 6-6 feladat tartozik. A feladatok inkább játékos fejtörők, amelyek hétköznapi példákon, különböző közismereti tartalmakon keresztül a magasabb gondolkodási műveletek alkalmazására sarkallják a játékost, ezzel elősegítve azt, hogy az egyes tudásterületeken a kiemelkedő eredményű felhasználók azonosíthatók és a tehetséggondozási folyamatokba is integrálhatóak legyenek.

Kognitív képességeket fejlesztő játékok, azaz Agytornák: A cél az volt, hogy olyan online, játékos, de ugyanakkor mérésre is jól használható digitális tartalmakat hozzanak létre, ami a gyermekeket anélkül méri és fejleszti, hogy ők ezt észrevennék. Az „Agytorna” játékos formában teszi lehetővé, hogy feltérképezzük a felhasználó kognitív képességeit. Használatukat számos alapvető szükséglet, s emberi jellemző motiválja (társas összehasonlítás, versengés, fejlődés iránti igény, kihívás- és újdonságkeresés). Az iskolai eredményesség érdekében fontos azonosítani, hogy mely képességekre támaszkodhatunk, s melyeket szükséges fejlesztenünk.

Ezután a képzés után 125 pedagógus, szülő, érdeklődő számára tartottunk műhelymunka jellegű foglalkozásokat. A pedagógusok számára azért hasznos a megismerése, hogy az oldal nyújtotta lehetőségekkel szakmai eszköztáruk bővüljön, és beépítve a mindennapi gyakorlatba még színesebbé tudják tenni foglalkozásaikat. A szülő számára pedig egy olyan lehetőséget biztosít, mellyel otthoni körülmények között, utánajárás nélkül tudja gyermekét számos területen fejleszteni.

Az érdeklődők az alábbi linken regisztrálhatnak: www.csibesztura.hu

Lászlóné Lelesz Ildikó 

Hajdúnánási Tagintézmény

PROJEKT GÁLA

A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora felkérést kapott a hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola AMI és Kollégium vezetőségétől, hogy az iskolájukban megrendezésre kerülő Projekt gálán zsűritagként vegyen részt és értékelje az ott bemutatásra kerülő munkákat.

Az iskolában hosszú évek óta bevált jó gyakorlat, hogy a hetedik évfolyamos tanulók mindegyike felkészül egy általa választott témakörből és azt projekt formában ppt-vel illusztrálva kiselőadás keretében mutatja be. Az osztályokból a döntőbe továbbjutott tanulók a „nagyközönség” előtt versenyeznek tovább, ahonnan a legjobbnak ítélt versenyzők lehetőséget kapnak arra, hogy egy részletesebben megírt pályamunka keretében a KGYTK (Kutató Gyermekek Tudományos Konferenciája) területi fordulójára pályázzanak. Az ide bejutott pályamunkák az Orosházán megrendezésre kerülő területi döntőn mutatkoznak be, s amennyiben megnyeri a neves zsűri (pl.: dr. Zsolnai Józsefné dr. Mátyás Mária – Pannon Egyetem) tetszését az országos döntőn bizonyíthatnak. Az iskola történetében hosszú évek óta mindig van olyan pályamunka, mely az országos döntőn részt vesz.

Ennek a folyamatnak az egyik állomása volt a gála, melyen különféle témakörökben hangzottak el előadások:

–          Az állatok vándorlása

–          A csokoládékészítés

–          A Föd csodálatos története

–          A méhek

–          Az elektromos autó

–          Nyomtatott vs. online

Az előadások sokszínűsége, a tanulók felkészültsége, a kidolgozottság magas foka jellemezte a gálát. A közelmúltban megkapott IV. Debreceni Diákkonferenciára való felhívás egy újabb lehetőség a gyermekek számára, hogy tudásukat és tehetségüket bemutathassák az országos közönség előtt is.

A Magyar Tehetséggondozó Társaság

28. Országos Konferenciája

2017. szeptember 27-én került megrendezésre Szarvason a Magyar Tehetséggondozó Társaság 28. Országos Konferenciája, ahol a Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat két tehetséggondozó és egy iskolapszichológusi koordinátora képviselte az intézményt. A rangos esemény előadói a tehetséggondozásban elismert szakemberek voltak:

– Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability (ECHA) örökös elnöke: „A Betts-féle Autonóm Tanulói Modell értékei a tehetséggondozásban”

– Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke: „Az együttműködés keretei az egyéni tehetségfejlesztő programokban”

– Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezető elnöke: “Nemzeti Tehetség Program – helyzetértékelés”

– Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ alelnöke:

” Tutor rendszer kialakítása a tehetséggondozásban”

– Dr. Habil. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: ”Pedagógusok stresszkezelése egy kutatás tükrében”

– Dr. Olajos Tímea, docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: „A tehetségnevelés mentálhigiénés vonatkozásai”.

Ezen a rangos eseményen a MATEHETSZ vezetőivel konzultálva szakmai együttműködésünk 2018 márciusában műhelymunka formájában valósul meg.

A színvonalas előadásokat követően – immár hagyományosan – az ECHA diplomáikat vehették át azok, akik ebben az évben diplomáztak tehetséggondozás területen.

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI „JÓ GYAKORLATOK” KONFERENCIA

2017. május 4-én, csütörtökön rendezték meg Debrecenben a „Lámpák Gyúltak Bennem” konferenciát, melynek egyik főszervezője a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat volt. Az intézmény tehetséggondozó munkaközössége a 2016/17-es tanév indulásakor döntött úgy, hogy hagyományteremtő szándékkal „Megyei Jó Gyakorlatok” címmel konferenciát szervez a tehetséggondozásban elkötelezett állami fenntartású általános iskolák számára.

A rendezvény megvalósításával célul tűzték ki a szervezők, hogy a tehetséggondozásban jártas, már bevált programmal rendelkező intézmények lehetőséget kapjanak programjuk bemutatására. Ez jó alkalmat nyújtott szakmai tudásátadásra, megosztásra. Olyan intézmények is meríthettek ötletet, kaphattak segítséget, építhettek ki kapcsolatokat ezen a konferencián, akik a sajátosságukat szem előtt tartva hasonló program indításában gondolkodnak a jövőben.

A megye öt általános iskolájának 10 Jó gyakorlatát ismertették az azokat működtető pedagógusok, melyeket innovatív módon a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület elnöke, Bálega János, és a kollégái által felkészített diákok véleményeztek.

Az esemény színvonalát emelte, hogy a hazai tehetséggondozás neves szakemberei, úgymint Dr. Vántus Andrásné, a Debreceni Tankerületi Központ Igazgatóhelyettese, az Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ pedagógiai referense Dienes Erika és Lászlóné Lelesz Ildikó, a Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Hajdúnánási Tagintézményének tehetséggondozó koordinátora is felszólaltak a konferenciának otthont adó Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – AMI Simonffy termében.

A rendezvényt fellépésükkel támogatták a Hollóének Hungarica és a Bordó Sárkány debreceni zenekarok, melyeknek tagjai a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai.

A 10 Jógyakorlatról bővebben

A Magyar Tehetséggondozó Társaság  27. Országos Konferenciája

2016. szeptember 23-24-én Kisvárdán, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumban került megrendezésre eme jeles esemény. A konferencia meghívottai és előadói között szerepeltek a következő tehetséggondozásban jelentős szerepet vállaló szakemberek:

• Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnöke:
  ”A tanulók csoportosításának szerepe a tehetséggondozásban”
• Dr. Balogh László, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke: „Az egyéni tehetségfejlesztő programok tervezése és megvalósítása”
• Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége ügyvezetőelnöke:
  ”A Tehetségek Magyarországa projekt elemei”
• Dr. Polonkai Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ alelnöke: ”Tutor rendszer kialakítása a tehetséggondozásban.”
• Dr. Habil. Dávid Imre, tanszékvezető egyetemi docens, igazgatóhelyettes, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet:”A játék szerepe a tehetséggondozásban”
• Páskuné Dr. Habil. Kiss Judit egyetemi docens, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet: ”A tehetségfejlődést támogató pedagógiai légkör”
• Bíró Gábor intézményvezető: „Tehetségnevelés komplex megközelítésben – az elmélet és gyakorlat rendszerré szervezése az iskolában”

Ezen a nagyszabású rendezvényen körülbelül 200 résztvevő élvezhette az előadások mindegyikét. A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálattól hárman vehettek részt, sőt Prof. F. J. Mönks, az European Council for High Ability örökös elnökétől vehették át ECHA diplomájukat:

• Balázs Judit – a Derecskei Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátora
• Lászlóné Lelesz Ildikó – a Hajdúnánási Tagintézmény Tehetséggondozó koordinátora
• Őzné Czakó Éva – a Hajdúszoboszlói Tagintézmény dolgozója

Könyvajánlások:

• Balogh László – Mező Ferenc – Kormos Dénes: Fogalomtár a tehetségpontok számára (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011) Géniusz Könyvtár
• Balogh László: Komplex tehetségfejlesztő programok (Didakt Kiadó Debrecen, 2012)
• Czeizel Endre: Sors és tehetség (Urbis, Budapest 2004)
• Csíkszentmihályi Mihály: Tehetséges gyerekek (Nyitott Könyvműhely Budapest, 2010)
• Mező Ferenc (szerk.) Tehetségdiagnosztika (Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra, Debrecen, 2008)
• Polonkai Mária: Gazdagító programpárok jó gyakorlatai (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2014) Géniusz Könyvtár
• Nagy Jenőné: Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata (ONME Egyesület Szolnok, 2012)
• Péter-Szarka Szilvia: Kreatív klíma – a kreativitást támogató légkör megteremtésének iskolai lehetőségei (Géniusz Műhely MATEHETSZ, 2014)
• Harmatiné Olajos Tímea: Tehetség, alulteljesítés és tanulási zavar (Didakt Kiadó Debrecen, 2013)
• Turmezeyné Heller Erika: A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban (Didakt Kiadó Debrecen, 2011)
• http://tehetseg.hu/tehetsegkonyvtar

Online portálok:

http://www.tehetseg.hu

http://www.tehetsegpont.hu

http://buvosvolgy.hu/pedagogusoknak/

2016.10.19.

Az alábbi eszközt főként sérült gyermekek tanítására és kreativitásuk kifejezésére használhatják.

http://www.nokoartdesign.hu/blog/csodaceruza-a-serult-gyermekeknek

2016.10.19.

Alsó tagozatban, szülőértekezleten a sok információ között
érdemes lehet a a hintázás fontosságáról is beszélni, mert olyan
sok pozitív hatása van ennek a hétköznapi mozgásnak, mint egy
hétköznapi ételnek, például az almának.
Ha a hintázás társasjáték lenne, így lenne kódolva: 0-99 éves korig. 

http://gyerkoc.com/hinta-palinta-a-hintazas-pozitiv-hatasai/

2016.10.19.

Hogyan motiváljunk olyan gyereket, aki nem akar tanulni?

http://moderniskola.hu/2017/03/hogyan-motivaljunk-olyan-gyereket-aki-nem-akar-tanulni/

Miért van szükség az üzleti életben Asperger szindrómában, figyelemzavarban és diszlexiában szenvedő emberekre?

 http://www.uzletahalon.hu/hu/cikkek/miert-van-szukseg-az-uzleti-eletben-asperger-szindromaban-figyelemzavarban-es-diszlexiaban-szenvedo-emberekre

Élet a mátrixban – a Nánási modell

Durrdefektek, koccanások, útelágazások

Elromlik az autó. Sajnálatos, de elég gyakran előforduló esemény.

A megoldás pofonegyszerű – elvisszük a szerelőhöz, aki megjavítja, mi pedig kifizetjük az alkatrészek és a szakember munkadíját. Nyomhatjuk a gázt tovább!

De mi van akkor, ha az autót nem lehet leállítani?

A szerelő felugrik a mozgó autó motorházának tetejére, felnyitja, hogy megkeresse az alkatrészt, Te meg nem látsz semmi, mert eltakarja a szerelő az utat. Ha jön az útelágazás, nehéz megúszni a kalandot koccanások, netán durrdefekt és totálkár nélkül …

Nos ilyen, ha egy város iskolarendszerét át kell alakítani. Megállni nem lehet – bár a gyerekek biztosan örülnének néhány hónapos szünetnek – az átalakítást menet közben kell elvégezni.

Gondolom, hogy az iskolavezetőknek nem a legkedvesebb feladata egy átszervezés, különösen, ha az iskola-összevonást jelent. Nem örülnek ennek sem a diákok, sem a szülők, sem a dolgozók. Mégis, vannak olyan élethelyzetek, amikor ezt meg kell tenni.

Hajdúnánáson megtettük 2011-ben.

Komplex művészeti nevelés

Az OFI 2013-ban pályázatot írt ki nevelési-oktatási programok fejlesztésére. Hat témában hirdették meg a pályázatot, köztük az egyik a komplex művészeti nevelés volt. A pályázat az egész napos iskola tanórán kívüli tanulásszervezési formáihoz kívánt segítséget nyújtani. Pedagógusok bevonásával modulok készültek az adott témákban. Öt kollegámmal együtt vettem részt a pályázatban. A feladatom modulírás és kipróbálás volt a 2013/2014-es tanévben. A következőben pedig bázisiskolai feladatokat láttam el. Az utóbbi két évben pedig már a pályázati időszak befejeztével, alkalmaztam a munkámban a modulokat. Bárki más számára is elérhetővé váltak az OFI honlapján a kidolgozott, kipróbált modulok.

PÁLYAVÁLASZTÁS- ÉLETPÁLYAÉPÍTÉS

TÉMAHÉT

Eredményes pályaválasztás megfelelő önismeret tükrében

–  Önismeret fejlesztése

–  Pályaismeret fejlesztése

–  Alapvető kompetenciák fejlesztése

–  A digitális kompetencia fejlesztése

Fejlődjön a tanulók reális önismerete.

A szakmák, foglalkozások tárgykörében bővüljön a tanulók ismerete.

Legyenek képesek a tanulók arra, hogy a szakmákkal kapcsolatban látott, hallott tapasztalataikat tudják közönség előtt prezentációkkal bemutatni. A szociokulturális helyzetből adódó hátrányok csökkentésével tudjuk biztosítani az esélyegyenlőséget a hátrányos és a halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulók számára a pályaorientáció során.

Ökoiskola

Iskolánk 2015 decemberében nyerte el az ökoiskola címet, a 2016. január 1.- 2018. december 31. közötti időszakra.

A tanév során elvégzett tevékenységeink:

–          Ökoiskolai munkacsoport megalakítása, melynek tagjai: Seres Tímea, Józsi – Tóth Magdolna, Kissné Semsei-Tóth Mária, Petrus Tamás

–          munkaterv elkészítése, egyeztetése, elfogadtatása,

–          ökofaliújság

–          osztálytermek dekorálása

–          autómentes világnap 09.22

–          Hulladékgyűjtés

–          Állatok Világnapja

–          Szüreti sokadalom – városi rendezvény

–          Komposztálók kihelyezése, őszi lombgyűjtés

–          Kerékpártúra

–          „Te szedd” önkéntesen a tiszta Magyarországért

–          Természetjáró Ökotábor, Márokpapi (TÁMOP-3.1.4.C-14)

Szivárvány kreatív alkotóműhely

Az innováció célja:

–          Szórakozva tanulás

–          Vizuális kifejezőeszközök használata

–          A szerzett ismeretek alkalmazása

–          Új anyagok, technikák, eszközök megismerése

–          Szociális kompetenciák fejlesztése

–          Gyakorlati gondolkodás hiányának pótlása

A műhelymunkában alkalmazott módszerek:

–          Csoportmunka

–          Séta és játék a természetben

–          Érdekes technikák bemutatása

–          Versek, mesék a kapcsolódó témához

–          Játékos, zenés foglalkozások

Bocskai István Általános Iskola és AMI elérhetősége:

–          Honlap: www.bocskai.net

–          Email:  bocskai@bocskai-hnanas.sulinet.hu

 10 jó gyakorlat

Tehetségmenedzselés a művészeti nevelésben Nagyhegyesen

Az előadó megismertette a konferencia résztvevőivel Nagyhegyest, a Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskolát, az abban folyó munkát, képzőművészeti nevelésben rejlő nagyszerű értékeiket.

A művészeti nevelés tanóra és szakkör egymástól nem független rendszere az iskolában. Két szakkör működik: egy alsós és egy felsős. A szakkörök népszerűek, színesek, mozgalmasak, egyénre szabottak. A tanítványok egy időben különböző munkafázisokban járnak munkáikon. Egyazon foglalkozáson megfér, aki épp a később díjazott alkotást festi, vagy aki felvételire készül azzal aki, a fárasztó iskolai nap után, „csak a színeit jött visszanyerni”. Valaki itt tud sikerélményhez, bátorításhoz, örömhöz, jó szóhoz jutni. Ezek a szakkörök „időkapuk”: mára felnőtt tanítványok jó szívvel gondolnak vissza rá, és akik tehetik, szívesen be is néznek.

A foglalkozásokat a következők jellemzik: zajlik az erős oldal fejlesztése /képességek, speciális tehetségterület/, gazdagítás, dúsítás módszereivel, /mélységében, tartalomban/. A differenciálás is megvalósul képességek szerint, változatos formákban. A gyenge oldalakat is igyekszik fejleszteni a tehetséggondozó szaktanár /motiváció, kreativitás, személyiségproblémák/, és ezeken kívül lazító programokat törekszik nyújtani. Ezekre példák: iskolán kívüli programok, múzeumpedagógia, Semsey- kastély látogatás, Bocskai múzeum, nagyhegyesi foglalkozások, kiállítások külső helyszíneken – például Hajdúszoboszlón Balmazújvárosban, Hortobágyon.

Az eredményességet mérhetően is mutatja, hogy sok tanítvány marad elkötelezett a művészet iránt az általános iskola elvégzését követően (fotózás, képzőművészet, építészet területén). Vannak, akik a festőművész szaktanár által alapított művésztelepen is résztvevőkké válnak. Ezen kívül a versenyeken, pályázatokon is szép eredményeket érnek el a tanulók: az elmúlt három évben 16 I. díjat, 17 II. díjat, 12 III. díjat és 23 különdíjat nyertek el.

Nagyhegyesi Veres Péter Általános Iskola elérhetősége:

 Honlap: nagyhegyesiskola.hu

 E-mail: verespeter.alt.isk@gmail.com

Matematika és idegen nyelvi tehetséggondozás a nádudvari Kövy Sándor Általános Iskolában

A nádudvari Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2008- ban vezette be az emelt óraszámú matematika, angol valamint német oktatást 5- 8. évfolyamokon. Az első időszakban új osztályközösségek kialakításával biztosította az iskola az emelt óraszámú oktatást, később módosítottak ezen a formán, és ma már a régi osztályközösségek megtartása mellett sávos oktatás keretében tanulhatnak nyelvet és matematikát az emelt óraszámot választó diákok. A tehetséggondozás célcsoportja a 10-14 éves, felső tagozatos korosztály. Erre a képzési formára a tanulóknak jelentkezniük kell. Nincs sem írásbeli sem pedig szóbeli felvételi. A bekerülés feltételei a következők:1. a szaktanár véleménye; 2. a tanító véleménye a gyermek négy éven át nyújtott teljesítményéről és terhelhetőségéről; 3. a tanórai aktivitás; 4. a szülői hozzájárulás és 5. a gyermek motivációja. 

Matematikai tehetségfejlesztés

Azok a diákok, akik a matematika tehetséggondozó szakkört választják felső tagozatban, jó problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Többnyire végig motiváltak maradnak, sikeresebbek más természettudományos tantárgyak tanulásában is. A leterheltség érzetének kialakulását lazító programokkal oldják. Társas kapcsolataik fejlettek, osztálytársaiknak szívesen segítenek. Mivel 10-16 fős csoportokban dolgoznak, a tanár- diák kapcsolat is mélyebb a megszokottól. Hamar megismerik erősségeiket, gyengeségeiket, reális énképpel rendelkeznek. Bátran vállalják a versenyeken való megmérettetést, nem érzik kötelezőnek, nincs nyomás, csak a motivációjuknak, személyiségüknek megfelelő versenyekre neveznek be. A kötelező megmérettetéseken (felvételi, országos mérések) jól teljesítenek, pályaválasztásukat pozitívan befolyásolja ez a négy év.

Minden évfolyamon egyszerre (sávosan) vannak a matematika órák; heti plusz 1 óra szakkörrel kiegészítve. A tanév első hetén minden tantárgyból, így matematikából is indulási szintmérőt írnak a diákok. A tehetséggondozó csoportok tanárai itt szerezhetik az első tapasztalatokat, meghatározhatják a fejlesztendő és erősítendő területeket. A tanulók munkatempója, valamint a heti plusz óra lehetőséget biztosít az ismeretek összetettebb, logikus utat igénylő alkalmazására. Nem túlterhelni, fejleszteni kívánják a tanulók gondolkodását; cél a komplex, produktív gondolkodás, problémamegoldás fejlesztése. A matematika órákon változatos munkaformákkal, módszerekkel dolgoznak, az élményközpontú oktatást részesítik előnyben. A matematika termek digitális táblával, számítógéppel is fel vannak szerelve és az internet hozzáférés is megoldott a tantermekben. Az internet vagy „digi” tábla motivációnak sem utolsó így a gyerekek aktív résztvevői az óráknak. A tanulók motivációjának fenntartása mellett ezekben a kis létszámú csoportokban személyiség fejlesztés, énkép, önismeret fejlesztés is megvalósul a didaktikai játékoknak köszönhetően.

A program eredményességének mutatói az írásbeli és szóbeli felvételi pontszámokban, a kompetenciamérés eredményeiben és versenyeredményekben mutatkoznak meg.

Idegen nyelvi tehetségfejlesztés

Az idegen nyelvi tehetséggondozó csoportot választó diákok nagytöbbsége saját maga választja ezt a képzési formát, természetesen a szülő támogatása mellett. Pontosan emiatt tudnak motiváltak maradni. A motiváció pedig magával hozza a sikert is, hiszen van céljuk, amit el szeretnének érni. A 10-15 fős csoportokban dolgozó diákok között nagyon jó az együttműködés, támogatják, erősítik egymást. Mivel minden nap van nyelvi óra, a tanár-diák kapcsolat is sokkal szorosabb.

A Kövy Sándor Általános Iskolában a környékbeli iskolákhoz viszonyítva később kezdik a nyelvoktatást (csak 4. évfolyamon), 5. évfolyamtól kezdve lehetőséget biztosítanak az érdeklődő gyermekek számára, hogy magasabb óraszámban sávos oktatás keretében külön csoportban tanulhassák az angol és a német nyelvet. A tehetségfejlesztés időkeretei a következők: tanórai keret: heti 3 óra + tehetséggondozó szakköri keret: heti 2 óra.

Minden tanév elején indulási szintet mérnek, ami alapján meghatározzák a csoportok erősségeit és fejlesztendő területeit. Tanév végén pedig elvégzik a kimeneti mérést.

A gazdagítás, a kooperatív technikák alkalmazása és az infokommunikációs eszközök használata is megvalósul mind tanórai, mind tehetséggondozó szakköri keretek között. Példák:

Gazdagítás: tanórai keret: több idő gyakorlásra és kreatív gondolkodásra változatos feladattípusokon keresztül. Tehetséggondozó szakköri keret: PPT készítése, „filmfeliratozás”, a célnyelvi országgal kapcsolatos ismeretek mélyítése, versenyfeladatok megoldása. Egyéb: témahetet szervezünk, ahol a gyerekeket leginkább érdeklő témákat dolgozunk fel. Ilyen például az ünnepek témaköre. Színjátszó kört szervezünk, ami közösségépítő hatása mellet kiváló személyiségformáló is. Angol nyelvű filmek megtekintése.

A program eredményei közé sorolhatók a nyelvi méréseken és versenyeken elért eredmények; valamint a felvételik, nyelvvizsgák sikeres teljesítése a négy év végén.

Kövy Sándor Általános és Művészeti Iskola elérhetősége:

–          Honlap: kovyiskola.hu

–          E- mail: kovysandor@nadudvar.hu

Örömfestészet Kismarján

A tehetséggondozó rajz szakkör 48 gyerekkel két csoportban, heti kétszer 60 perces intervallumban végzi munkáját. A gyerekek rajzolni, festeni, linómetszeni tanulnak és elsajátíthatják a pasztellfestés, akvarellfestés technikáját is. A kezdeti időszak az alapozó szakasz, amelyben birtokba veszi a papírt, a teret, melyet aztán kitölt a lényegi mondanivalójával. Biztos rajzi tudásra helyezzük a hangsúlyt, amelyet a közvetlen környezet megfigyelésével történő természetábrázolás, élővilág ábrázolás követ. A színek hangulati szerepe, felületkitöltése ezután következik. A tehetségesebb és kevésbé tehetséges tanulók megméretik tudásukat a rajzpályázatokon, akár nemzetközi, akár hazai vizeken, nem eredménytelenül. Nálunk nincs rossz rajz, hiszen a kreatív ember nem fél tévedni.

Pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola Bocskai István Tagiskolája elérhetősége:

–          Honlap: www.kismarjasuli.eoldal.hu

–          E-mail: sulikismarja@gmail.com

„GeneRáció”

A bagaméri általános iskola elsőként a „GeneRáció” című tehetséggondozó motivációs programot mutatta be Jó gyakorlatként.

A Program célja, hogy a szülőket és a diákokat egyaránt mozgósítsa. Ezzel a Programmal képesek elérni azt, hogy a szülők bevonódjanak az iskolai programokba, s így aktívabban részt vegyenek a gyermekeik életében, amivel hozzájárulnak a köztük lévő bizalmi kapcsolat kiépítéséhez és megszilárdításához is. A Program április végén zárul és a nyereményt osztálykirándulásra tudják felhasználni.

A második bemutatott Jó gyakorlat a „Szerezz magadnak egy jó pontot” volt. Ez az egyéni pályázat a 2-8. osztályos diákoknak szól. A verseny 4 fordulóból áll. Az első 40 helyezett részt vehet egy kiránduláson, illetve egy táborozáson. A gyerekek a verseny által megtanulnak küzdeni a céljaikért. A programban részt vevő pedagógusok ösztönzik és arra motiválják őket arra, hogy versenyképes tudást szerezzenek. Segítik őket abban, hogy kipróbálhassák magukat tanulmányi, sport és művészeti versenyeken. A tehetséges diákok kibontakozását pedig komplex foglalkozásokkal segítik.

Bagamér-Kokad Általános Iskola és AMI elérhetősége:

   Honlap: http://www.bagameri-iskola.sulinet.hu/

–        E-mail: bagameri.iskola@gmail.com

"Z generáció” – A Hajdú-Bihar Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat megyei rövidfilm-készítő versenye

2022. február 18.

2022. február 10-én rendezték meg a HBVMPSZ tehetséggondozó koordinátori munkaközösségének szervezésében a „Z generáció” elnevezésű megyei rövidfilm-készítő versenyt.

A jó gyakorlat alapötlete néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg Lászlóné Lelesz Ildikóban, a Hajdúnánási Tagintézmény tehetséggondozó koordinátorában, aki a köznevelési intézményekben tanuló gyermekek számára egy olyan megmérettetési lehetőséget kívánt biztosítani, amely nem a tantárgyi tudáson alapszik, hanem a gyermeki kreativitás és fantázia minél szélesebb körű kiaknázásával és a digitális kompetenciák fejlesztésével ad teret a tanulóknak a bemutatkozásra. Ez egyben lehetőség arra is, hogy a fiatalok érzéseiket, gondolataikat, véleményüket nem a megszokott formában osszák meg velünk.
Lelesz Ildikó a programot kidolgozta és mesterpedagógusi programjának részévé tette, majd az elmúlt évek során meg is valósította a hajdúnánási kistérségben a résztvevők nagy megelégedésére. Az első évben személyes jelenléttel bonyolította le a versenyt tíz pályamunka bemutatásával, majd a vírushelyzetből adódóan az előző tanévben online formában is kipróbálhatta a virtuális tér adta lehetőségeket szintén tíz pályamunkával.

2020-ban az Oktatási Hivatal bázisintézményi pályázatára a HBMPSZ Hajdúnánási Tagintézménye ezzel a programmal sikeresen pályázott: ettől az évtől jogosulttá vált az „Oktatási Hivatal Bázisintézménye” cím viselésére.

Az idei tanévtől a HBMPSZ tehetséggondozó koordinátori munkaközössége megyei szintre bővítette ki a versenyt, azzal a céllal, hogy az egyes tagintézmények ellátási körzetébe tartozó köznevelési intézmények diákjai számára is hozzáférhetővé váljon ez a kezdeményezés és az ott tanuló gyermekek is megmutathassák a bennük rejlő kreativitást. Az idei verseny címe és témája: Együtt online, együtt offline – Az online oktatás és a jelenléti oktatásban tapasztalt közösségi élmények bemutatása gyerekszemmel.

A megyei döntőre a Debreceni MCC Képzési Központ Holló László termében került sor. A zsűri tagjai voltak:

• Dr. Polonkai Mária – az NTT elnöke, a MATEHETSZ alelnöke
• Kalász Zsolt – Debreceni MCC Képzési Központ régióvezetője
• Balázs Judit – a HBVMPSZ nyugalmazott tehetséggondozó koordinátora
• Dombi Regina – a Hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)
• Kovács Dorottya – a Hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)
• Zsólyomi Petra – a Görbeházi Széchenyi István Általános Iskola 7. osztályos tanulója (az előző tanév díjazottja)

A döntőbe 11 pályamunka jutott be nyolc településről. A rövidfilmek a diákok rendelkezésére álló eszközökkel készültek, mint például okostelefon, videókamera, számítógép. A téma feldolgozása és vászonra kerülése igen változatos képet mutatott az egyes alkotásokban: a self-videótól a kisjátékfilmen keresztül a verses elbeszélésig terjedt a megvalósítás módja. 

A következő eredmények születtek:
1. helyezés: Sajtos Anna és Mayer Lilla (Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI) „Suliújság” c. filmükkel
2. helyezés: Dombi Evelin (Hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola,AMI és Kollégium) „Online-offline” c. filmje
3. helyezés: Nagy Lara (Hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium) „Milyen érzés online?” c. filmje

Különdíj: Kovács Dorottya és Nagy Helga (Hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola, AMI és Kollégium) „Ilyen vagyok online, ilyen vagyok offline” c. filmjükkel

A verseny minden résztvevője hasznos informatikai eszközökkel gazdagodott a szponzorok jóvoltából.

Lelesz Ildikó bízik abban, hogy a jövőben is nagy érdeklődésre tart majd számot ez effajta bemutatkozási és megmérettetési lehetőség a megye köznevelési intézményeiben.

Forrás:
Lászlóné Lelesz Ildikó
tehetséggondozó koordinátor
HBMPSZ Hajdúnánási Tagintézmény

Forrás: https://tehetseg.hu/aktualis/z-generacio-hajdu-bihar-megyei-pedagogiai-szakszolgalat-megyei-rovidfilm-keszito-versenye