Gyógytestnevelés
„ A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy – vagy könnyített testnevelésre utalja.”( 1993. évi LXXIX. törvény)
A közoktatási intézmények tanulóit, ha egészségi állapotuk indokolja, az iskola egészségügyi ellátását végző orvos vizsgálat alapján könnyített testnevelésre vagy gyógytestnevelésre kell beosztani.
A csoportba sorolást az orvos saját megítélése szerint alkalmazhatja. A betegségek csoportosítása a BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) alapján készült, azonban csak az iskolás korban gyakrabban előforduló kórformákkal foglalkozik.
Amennyiben a tanulóknál más betegséget észlelnek, úgy a szükséges szakorvosi vizsgálatokra támaszkodva döntenek a csoportbeosztásról.
Testnevelési kategóriák:
I. Könnyített testnevelés:
azon tanulók csoportja, akiknek testnevelési órán, vagy külön órakeretben könnyített testnevelés szükséges. (hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmonikus testi adottságok, illetve mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozások.)
II. Gyógytestnevelés:
azon tanulók csoportja, akiknél nagyobb mértékű egészségi (funkcionális )állapotváltozás áll fenn, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre van szükségük.
II. a Gyógytestnevelési kategória:
Azok a tanulók, akik az orvos útmutatása szerint – a kontraindikált gyakorlatok figyelembevételével – testnevelési órán is részt vehetnek.
II. b Gyógytestnevelési kategória:
Azok a tanulók, akik a testnevelési órán nem vehetnek részt, elváltozásaik miatt, s csak gyógytestnevelésben részesülhetnek.
Az ellátás helyszíne: az ellátottak iskolái, illetve a Szakszolgálat tornaterme.
Az ellátottak köre:
Mozgásszervi betegségek:
Láb – statikai rendellenességek: lúdtalp, lábboltozat eltérések, boka, térd, csípő rendellenességek.
Gerinc – mellkas deformitások, aszimmetriák: „tyúk, tölcsér” mellkas, mellkasi aszimmetriák, testtartáshibák, gerincferdülés, gerincbetegségek.
Ízületi, – csontrendszeri betegségek: reumatoid elváltozások, gyulladások, ficamok, törések, műtétek utáni meghatározott állapotok.
Belgyógyászati betegségek:
Szív – érrendszeri betegségek
Légúti és tüdőbetegségek
Vese,- húgyúti betegségek
Endokrin (hormonális) betegségek
Neurológiai betegségek:
A központi idegrendszer, gerincvelő és perifériás idegrendszer sérüléseinek következményei:
– enyhe bénulások, koordináció – egyensúly,
– téri orientációs zavarok, magatartás, túl vagy, alulmozgás zavarok,
– epilepszia.
– szocializációs zavarok
Az ellátás személyi feltételei:
Pedagógiai szakvizsgával rendelkező gyógytestnevelő.
Tárgyi feltételek:
– Tornaterem, foglalkoztató terem, tornaszoba általános tornatermi és mozgásfejlesztő eszközökkel.
Az ellátás formája:
Csoportos foglalkozás.
A törvényi előírásoknak megfelelően 8 – 16 fős csoportokban, diagnózis és kategória szerint.
Az ellátás időkerete:
Az intézmények órakereteihez igazodva, heti gyakorisággal 2 – 3 óra.
A gyógytestnevelők órarendjének összeállításánál figyelembe kell venni
– az ellátott intézmények órarendjét, és napirendjét
– a gyermekek életkorát, egészségi állapotát, terhelhetőségét.
Alkalmazott gyógytestnevelési módszere:
Csoportos, diagnózisokra adaptált megelőző, javító, és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás.
Speciális szakaszos terhelés: intervallum jelleggel váltakoznak a pihenő (relaxációs és légző gyakorlatok), valamint a speciális fejlesztő szakaszok (erő, – állóképesség fejlesztése), képesség és készségfejlesztési gyakorlatok, mozgáshibák javítás, testtartás korrekciója, fejlesztése, testnevelési játékok, folyamatosságra nevelés.
Nem a betegségekkel kell foglalkoznunk
"Nem a betegségekkel kell foglalkoznunk, hanem az életmódunkban lévő hibákkal.
Szüntesd meg ezeket a hibákat, és a betegségek maguktól eltűnnek!"
/Are Wearland/
Egy kis gyógytestnevelés…
A társadalmunkban bekövetkezett változások korán hatást gyakorolnak életmódunkra. A digitális világ egyik hozadéka, hogy a gyerekek nagyon sokat ülnek a számítógépek előtt, keveset mozognak, sportolnak, ami nincs jó hatással a szervezetükre.
Szűrővizsgálatok igazolják, hogy már iskoláskorban nagyon sok gyereknél a legkülönbözőbb tartási rendellenesség, lúdtalp, gerincdeformitások, kóros kövérség és egyéb belgyógyászati betegségek fordulnak elő.
Mit tehetünk?
Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb, a legolcsóbb és hosszútávon a legfájdalommentesebb lépés az egészség megőrzésére.
A prevenció eszköze az egészségnevelés, amely már gyermekkorban az egészséges életmódot hangsúlyozza.
Gyógytestnevelés órára az iskolaorvos, szakorvos utalja a tanulót. Fontos komolyan venni a szakember véleményét, hiszen a korai diagnózis a gyógyulás szempontjából döntő fontosságú és az elváltozások is könnyebben javíthatók a gyerekek számára játékos mozgásformákba öntve.
A diákok körében sajnos illik elbagatellizálni a lúdtalpat, sőt sok esetben a gerincferdülést vagy egyéb komolyabb eltérést is. Pedig sajnos a gyermekkori lúdtalp törvényszerűen felnőttkori lúdtalppá válik, a túlsúlyos gyermek a legtöbb esetben elhízott felnőtt lesz, a gerincproblémák pedig felnőttkorban állandó hát-, illetve derékfájdalmat okozhatnak.
Az elváltozások javításában a gyógytestnevelés mozgásanyagának alkalmazása jelentős eredményeket hozhat. A gyógytestnevelés a testnevelés tananyagára épül. Gyógytestnevelőként igyekszem úgy összeállítani a tanóra menetét, hogy a gyerekek játékos formában sajátítsák el a gyakorlatokat, amelyeket otthon is rendszeresen tudnak végezni.
Óráimon sok eszközt használunk: egyensúlyozó párnát, akupresszúrás szőnyeget, babzsákot, különböző méretű labdákat, tornabotot, stb. A tornaszerek, eszközök használata változatossá, élvezetesebbé teszi a gyermekek rehabilitációs tevékenységét.
Miért nem szeretik a tanulók a "gyógytesit?"
Sajnos a gyógytestnevelés kifejezés nem a legszerencsésebb, sok tinédzser megbélyegezettnek érzi magát, és nem szívesen vesz részt a foglalkozásokon, pláne akkor, hogyha más sporttevékenységet is folytat (focizik, kézilabdázik). A betegségtől vagy az esetleges fájdalomtól való félelem is oka lehet annak, hogy a tanulók nehezen motiválhatók.
Munkám során arra törekszem, hogy pozitív élményhez juttassam a diákokat, a „gyógy” szó hallata ne váltson ki szülőből, gyermekből negatív előítéletet.
Fontos, hogy az érintett szülők és gyermekeik belássák és elfogadják, a rendszeres, célzott mozgás megelőzi a további egészségromlást. Ne akkor forduljanak szakemberhez, gyógytestnevelőhöz, gyógytornászhoz, amikor fájdalmat okoz, vagy nagyon szembetűnő az elváltozás. Ha van az iskolában ilyen lehetőség, azt ki kell használni.
A testi-lelki egyensúly alapját képező mozgásra, a prevencióra, különböző mozgásszervi betegségek esetén pedig a szakszerű kezelésre szeretném felhívni minden generáció figyelmét.
A cél, hogy gyermekeink felnőtt korban is örömteli, fájdalommentes életet élhessenek.
Oroszné Erdei Gabriella
gyógytestnevelő tanár
Gerinctorna
Gerinctorna
A gerinctorna segíti a gerinc épségének fenntartását, tehát nemcsak a gerincbántalmak kezelésének, hanem azok megelőzésének fontos eszköze. Az alábbi gyakorlatok javasolt ismétlésszáma tíz. Ügyeljünk a fokozatosságra: kezdetnek elég három-négy gyakorlatot kiválasztani és mindegyiket tízszer ismételni, majd eljutni addig, hogy az összes gyakorlat szerepeljen.
1. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem a talajon, fenekem megfeszítem, lapockát zárom, fejem a
hátam síkjában van. Kezem a fenekemre teszem.
2. Homorítok, fejem megemelem, miközben fenekem megfeszül.
2. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem a talajon, fenekem megfeszítem, lapockát zárom, fejem a hátam síkjában van. Bal kezem a fenekemre teszem. Jobb kezem a tarkómon, könyököm nem érinti a talajt.
2. Hátam homorítom, fejem megemelem, miközben fenekem feszes.
A gyakorlatot mindkét irányban elvégzem.
Javasolt ismétlésszám: 10.
3. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Kezem a tarkómra teszem.
2. Hátam homorítom, lapockámat összezárom. Fejem megemelem, ügyelek arra, hogy a könyököm ne lógjon.
4. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Kezem a tarkómra teszem.
2. Homorítok, jobb karom oldalra nyújtom, fejem felemelem. A gyakorlatot másik karral is elvégzem.
5. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Kezem a tarkómra teszem.
2. Fejem megemelem, hátam homorítom, karjaim oldalra emelem.
6. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Két karom előre nyújtom.
2. Jobb karom és bal lábam felemelem, miközben csípőm a talajhoz rögzül.
3. Bal karom és jobb lábam felemelem, miközben csípőm a talajhoz rögzül.
7. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Kezem a tarkómra teszem.
2. Fejem megemelem, hátam homorítom. Bal lábam felemelem (farizom feszes), jobb karomat oldalirányba nyújtom.
3. Most a jobb lábam emelem, bal karomat nyújtom oldalirányba.
8. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Két karom előre nyújtom.
2. Hátizmaim megfeszítem, két könyököm behajlítom, lehúzom a törzsem mellé. Homlokom a talajhoz rögzül, fenekem feszes.
3. Két karom előrenyújtom, a talajt nem érintik.
9. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Két karom előre nyújtom.
2. Bal lábam felemelem, jobb karomat hajlítva a törzsem mellé húzom.
3. Jobb lábam felemelem, bal karomat hajlítva a törzsem mellé húzom.
10. gyakorlat:
1. Bal lábam felemelem, mindkét könyököm behajlítom, lefelé húzom a törzsem mellé, miközben bal lábam felemelem.
2. A gyakorlatot jobb lábemeléssel is megismétlem.
11. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: hason fekszem, Csípőm a talajhoz rögzítem, fejem a hátam síkjában. Két karom előrenyújtom, 5 cm-re emelem a talajtól.
2. Hátam homorítom, két karom oldalra emelem, miközben csípőm a talajhoz rögzül.
12. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: Négykézlábra ereszkedem, törzsem egyenes.
2. Jobb karom előrenyújtom, ezzel egy időben bal lábam hátra emelem, térdem kinyújtom. Fejem a törzsem vonalában marad.
3. Bal karom előre nyújtom, ezzel egy időben jobb lábam hátra emelem, térdem kinyújtom. Fejem a törzsem vonalában marad.
13. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: Négykézlábra ereszkedem, törzsem egyenes. Jobb karom előrenyújtom, bal térdem nyújtom, felemelem.
2. Bal térdem behajlítom, törzsem alá lendítem, miközben jobb könyököm behajlítom és a hajlított térdhez érintem. Hátam domború.
3. A gyakorlatot 10 ismétlés után az ellenkező oldalra is elvégzem. Bal karom előrenyújtom, jobb térdem nyújtom, a törzs vonalába emelem.
4. Jobb térdem behajlítom, törzsem alá lendítem, miközben bal könyököm behajlítom és a hajlított térdhez érintem. Hátam domború.
14. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: négykézlábra ereszkedem, törzsem egyenes.
2. Mindkét könyököm behajlítom, miközben törzsem egyenes marad.
15. gyakorlat:
1. Kiinduló helyzet: négykézlábra ereszkedem, törzsem egyenes.
2. Bal karom behajlítom, jobb karom előre nyújtom.
3. A kar előrenyújtását a levegőben is elvégezhetjük.
16. gyakorlat:
1. Hason fekszem, homlokom a talajon, csípőm fixálom a talajhoz. Mindkét könyököm behajlítom, karom 10cm-re emelem a talajtól, a lapockák összezárnak.
2. Mindkét könyököm addig emelem, ameddig tudom, miközben a lapockák összezárnak, a hátizmok megfeszülnek.
17. gyakorlat:
1. A hátizmok mozgatása után mindig ügyelek arra, hogy az ellentétes mozgást végző izmokat is dolgoztassam egy kicsit. Így most egy hasizom gyakorlattal fejezem be. Hanyatt fekszem, térdeket behajlítom, talpak a talajon. Mindét karom behajlítva, kezeim a tarkómon pihennek.
2. Törzsem előredöntöm, hasizmaim megfeszítem. A derekam végig a földön marad, nem emelkedik el a talajtól.
Tartásjavító gerincgyakorlatok
Lúdtalpjavító gyakorlatok
