Logopédiai ellátás

SZAKMAI ISMERETTERJESZTÉS SZÜLŐKNEK

Gyermekeink beszédfejlődéséről:

Mit tehet a szülő?

A beszédet utánzás alapján tanuljuk. Ép idegrendszer, normális
hallás, egészséges beszédszervek teszik lehetővé a megfelelő beszédpéldára
épülő spontán beszédtanulást. Az egészségesen fejlődő gyermek hároméves koráig
megszólal, s ötéves kora fölött tisztán beszél.

Ha nem így történik, feltétlenül logopédushoz kell
fordulnunk a baj kivizsgálására, illetve elhárítására.

Előfordul, hogy a beszédfejlődés során a gyerekek bizonyos
beszédhangokat kihagynak, más hangokkal helyettesítenek, vagy torzítva ejtenek.
Ez ötéves korig csak akkor igényel logopédiai fejlesztést, ha a gyermek beszéde
érthetetlen.

Mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermeke beszéde jól
érthető, tiszta legyen?

Szükséges a jó beszédpélda: tehát minél többet beszélgessünk
gyermekeinkkel szemtől-szembe, hogy a szájmozgást is jól megfigyelhessék!

A hétköznapi élet eseményei, a háztartás, az ünnepekre való
készülődés mind-mind jó alkalom arra, hogy beszélgessünk velük, s ezáltal
szókincsük észrevétlen napról-napra bővül, s beszédmozgásuk is ügyesebbé válik.
Ezt segítik még a közös éneklések, mondókázások, melyek meghitt együttlétekre
teremtenek alkalmat, aminek a hatása a szülő-gyerek viszonyra is jótékony.

Ilyen fontos még az esti mesélés könyvekből, vagy csak
emlékezetből, vagy egy egyszerű kitalált történet elmesélése, mely gyerekeink
beszédfejlődését és érzelmi életének alakulását nagy mértékben befolyásolja.

Az elmondott mesét soha nem helyettesítheti a TV-ben látott
rajzfilm!

A túlzott mértékű TV-zés, számítógépezés, a képernyők előtt töltött
idő nemhogy segítené, de súlyosan akadályozza gyerekeink egészséges
beszédfejlődését!

Ne bízzuk gyermekeink felügyeletét és fejlesztését a gépekre,
jóvátehetetlen károkat okozunk vele, s elvész az az idő, melyet közösen
tölthettünk volna! S a közösen eltöltött idő megtérül akkor, mikor iskolába
kerülve a gyermek könnyebben tanul, s majd kamaszként könnyebben teremt
kapcsolatot velünk szülőkkel s másokkal is. Az óvodás korban „gyerekeinkbe
befektetett idő” a későbbi években sokszorosan megtérül.

Kisgyermekkorban gyakoriak a megfázások, náthák, hurutok, a
sorozatban is előforduló középfülgyulladások. Ezek mind okozhatnak átmeneti
hallászavarokat. A gyermek ilyenkor sem a környezet, sem saját beszédét nem
észleli pontosan.

Ilyen esetekben forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz, hiszen a
rosszul halló gyermek hibásan beszél, s következmény lehet még akár
magatartászavar vagy iskolai alulteljesítés is.

A dadogásról

A dadogás első tünetei általában akkor lépnek fel, amikor a gyermek beszédigénye már nagy, de
a beszédmozgása ehhez még nem elég ügyes. Ez 3 és 5 éves kor között fordul elő
leginkább. A szülők általában javítani kezdik ezeket a megakadásokat, de a jó
szándékukkal ellentétes hatást érnek el. A figyelmeztetés az erre hajlamos
gyermekeknél gátlásokat, beszédfélelmet is kiválthat, s mindezek következtében
állandósulhat a dadogás.

Mit ne tegyen a szülő, ha a gyerek megakad a beszédben?

• Ne mondja a gyerekének, hogy
  dadog!
• Mimikával, gesztussal se áruljuk
  el, hogy a beszéddel probléma van!
• A gyerek jelenlétében ne
  beszéljünk arról, hogy a beszédével probléma van!
• Ne ismételtessük az akadozva kiejtett szót!
• Ne produkáltassuk a gyereket!
• Ne legyen kötelező beszámolás az
  óvodában történtekről, csak amit ő akar!
• Ne szakítsuk félbe, legyen idő
  arra, hogy a gyereket végig hallgassuk!
• Ne legyen türelmetlen, hangos
  jelenetek szem, és fültanúja!
• Ne siettessük a gyereket!
• Ne legyen a beszéd túl hangos!
• Ne fárasszuk túl a gyereket, sem
  szellemileg, sem fizikailag (kellő idejű alvás biztosítása)!

Mit tegyen?

• Az anya beszéde legyen halk,
  lágy, dallamos, az elfogadást sugározza!
• Amikor a gyerek ismétel, megakad,
  akkor megváltozott formában a közlés tartalmát próbálja a szülő érthetőbbé
  tenni!
• Amikor a gyerek fáradt, kevesebbet beszéltesse!
• Ha a gyerek sír, nyugtalan,
  kiabál, az anya nyugtassa meg gyermekét!
• Nagyon sokat bábozzanak,
  énekeljenek, verseljenek!
• Diafilmeket nézzenek!
• Önbizalom fokozás! (dicséretek)
• Ha a gyerek mesélni akar, az anya
  üljön mellé, úgy hallgassa!
• Tartsuk távol a félelmet,
  feszültséget keltő hatásoktól (ellenőrizetlen tévéműsorok)!
• Jó éjszakát mese! – Nem tv-ből,
  hanem „élőben, a szülők szájából”!

Kedves Szülők!

A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a
beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és
képes legyen arra, hogy az elhangzásnak megfelelően megismételje ezeket. Ennek
a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak
hangzását és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes. A
beszédészlelés tehát nem azonos a beszédértéssel. Az életkornak megfelelő
szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára az anyanyelv megfelelő
elsajátításán kívül, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, idegen
nyelvet elsajátítani.

Beszédmegértésen az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének,
tartalmának megértését értjük.

Szintjei:

• Szóértés, ami azt
  jelenti, hogy a gyermek nem csak megismételni képes a hallott szót, hanem
  tisztában van a jelentésével is.
• Mondatértés, melynek
  során a gyermek a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze.
• Szövegértés, ami már a
  logikai kapcsolatok, részletek összefüggéseinek megértését jelenti.

A beszédészlelés és megértés egymást feltételezve és támogatva fejlődik a
nyelvelsajátítás során. Bármelyik sérülése később zavart okozhat az olvasás
tanulásában. Óvodáskorban a beszédszervek ügyesítése, a hallás, beszédhallás
(hangfelismerés, differenciálás) fejlesztése a legfontosabb. A gyermekeknek meg
kell tanulniuk a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését,
produkcióját.

A következő feladat szókincsbővítésre, főfogalom meghatározására és finommotorika
fejlesztésére is alkalmas.

Minden család postaládájába dobnak be áruházak akciós újságjait. Ezek az újságok
nagyon jól használhatók ebben a feladatban.

A gyerek vágjon ki képeket az újságból:

• amit meg lehet enni
  –főfogalom: ennivalók,
• amivel játszani lehet
  – főfogalom: játékok,
• amit Anya használ
  főzés közben – főfogalom: konyhai edények,
• amivel Apa szokott
  dolgozni – főfogalom: szerszámok,
• amivel a lakást be
  lehet rendezni – főfogalom: bútorok….

A kivágott képeket megnevezve és csoportosítva fel lehet ragasztani egy nagy
csomagolópapírra. A képek és a főfogalmak folyamatosan bővíthetők.

Állatasszisztált terápia a logopédiai fejlesztésben:

A pedagógiai szakszolgálatunkban néhány szülő már találkozhatott a lehetőséggel, hogy gyermekük állatasszisztált terápiában vegyen részt. Ez egy olyan módszer, amelyben a terápiás állatok – leggyakrabban kutyák – segítik a gyermekek fejlődését. Szakszolgálatunkban harmadik tanéve biztosítunk kutyás terápiás logopédiai foglalkozást, amelyeket a Nózi Segítő Kutya Alapítvány közreműködésével végzünk. A foglalkozások során a kutyát Bakos Szabolcs habilitációs kutyakiképző irányítja, aki felelős az állat jólétéért és viselkedéséért. Ő gondoskodik arról, hogy a kutya megfelelően reagáljon a gyerekek utasításaira, és aktívan részt vegyen a terápiás folyamatban.

Az állatasszisztált terápia során heti egy alkalommal kutyás fejlesztő órát tartunk olyan gyermekek számára, akik nyelvi késéssel vagy artikulációs zavarral küzdenek. A program célja, hogy a logopédiai fejlesztés még hatékonyabb, élményszerűbb és motiválóbb legyen a gyermekek számára.

Miért hatékony a kutyás terápia?

A mai világban a kutya szerepe nagyon sok család életében megváltozott. Míg régen haszonállatként tekintettek rá, ma már egyre inkább társállatként funkcionál, ezáltal hozzájárul mentális egészségünkhöz, életminőségünk javulásához. A kutya az egyetlen olyan faj, mely sajátos módon kapcsolódik az emberhez. Szociális kompetenciája, társas- és kommunikációs képességei egyedülállóak az állatvilágban.

A kutyák jelenléte számos előnnyel jár a fejlesztő munka során. A gyermekek ösztönösen pozitívan viszonyulnak az állatokhoz, így a terápia során sokkal nyitottabbak és motiváltabbak lesznek.

Miként hat a kutya a terápiás helyzetben?

• A kutya érzelmi támaszt nyújt, vagyis csökkenti a szorongást, segíti az ellazulást. Fokozza a figyelmet és az aktivitást. A gyermekek szívesebben vesznek részt a feladatokban, mert a kutya jelenléte izgalmasabbá teszi a foglalkozásokat. Ha pedig mégis kilépnek a feladathelyzetből a kutya segítségével nagyon gyorsan visszahelyezhetővé válnak.
• Támogatja a kommunikációt. Azok a gyerekek is szívesebben beszélnek vagy ismételnek, akik egyébként visszahúzódóbbak vagy nehezebben fejezik ki magukat. A kommunikáció hamarabb megindul.
• A gyermekek könnyen jutnak kompetenciaélményhez. Vagyis a gyermek sikerélményt él meg, mert érzi, hogy hatással van a kutyára, és képes irányítani bizonyos helyzeteket. Amikor például kimond egy szót, és a kutya reagál rá, vagy sikeresen ad neki egy egyszerű utasítást, a gyermek úgy érzi, hogy képes kommunikálni és cselekedni a világban.
• Nem utolsó sorban, pedig segíti a kitartást. A foglalkozásokon a gyermekek tovább és szívesebben dolgoznak, ha tudják, hogy a kutya is „figyel” rájuk. Érzelmi intelligenciájuk fejlődik.

Hogyan zajlanak a foglalkozások?

Logopédusként a terápiás foglalkozásokat úgy építem fel, hogy a kutya aktív szereplője legyen a fejlesztési folyamatnak. A foglalkozások keretes szerkezetűek, ami azt jelenti, hogy köszönéssel kezdődik és azzal is fejeződik be. Ennek a formája igazán változatos lehet. A gyerekek például köszönhetnek önállóan, vagy közösen, akár egy mondókával, verssel is. Fontosnak tartom ezt a rituálét, mert azon túl, hogy kapcsolódunk a kutyához, számos képességet tudunk már itt is fejleszteni. Az órákon előre meghatározott céllal folyik a fejlesztés, játékos formában. A kutya vagy aktív vagy passzív módon kapcsolódik be. Például:

• Megnevezik a kutya testrészeit, tárgyait, eszközeit, ezzel bővítve szókincsüket.
• Egyszerű utasításokat adnak a kutyának, amely elősegíti a beszédszervezést.
• Mondókákat mondanak a kutyának, amely fejleszti az artikulációt és a beszédritmust.
• Hallási észlelés és differenciáló játékban együtt mozognak a kutyával.
• Légző- és fújógyakorlatokat végzünk.
• Főfogalmak megnevezését végezzük, amihez a kutya választja ki a gyerekeket.
• Az állat által eldugott játékban fejlődik téri tájékozódó képességük.

A terápiás kutya jelenléte révén a feladatok sokkal szórakoztatóbbak és természetesebbek a gyerekek számára, így gyorsabban és hatékonyabban fejlődhetnek.

Tapasztalatok és eredmények

Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a kutyás terápia rendkívül pozitív hatással van a gyermekek fejlődésére. A szülők gyakran számolnak be arról, hogy gyermekük szívesebben vesz részt a foglalkozásokon, otthon is egyre többet beszél, illetve bátrabban kommunikál másokkal. A terápia során tapasztalt öröm és sikerélmény pedig hosszú távon is erősíti a gyermek önbizalmát.

Az állatasszisztált terápia tehát egy olyan lehetőség, amelynek érdemes figyelmet kapnia, különösen azoknál a gyermekeknél, akik számára a hagyományos fejlesztő módszerek kevésbé motiválóak. Bízom benne, hogy a jövőben még több gyermek részesülhet ebben az élményekkel teli és hatékony fejlesztő lehetőségben!

Hajdúböszörmény, 2025. 03. 28.                                          Bihariné Hőgye Edina