Logopédiai ellátás
Feladatunk a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia,a diszortográfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése a logopédiai terápiás foglalkozáson.
Logopédusaink elvégzik az óvodai nevelésben részt vevő harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek logopédiai szűrővizsgálatát.
SZAKMAI ISMERETTERJESZTÉS SZÜLŐKNEK
Gyermekeink beszédfejlődéséről
Mit tehet a szülő?
A beszédet utánzás alapján tanuljuk. Ép idegrendszer, normális
hallás, egészséges beszédszervek teszik lehetővé a megfelelő beszédpéldára
épülő spontán beszédtanulást. Az egészségesen fejlődő gyermek hároméves koráig
megszólal, s ötéves kora fölött tisztán beszél.
Ha nem így történik, feltétlenül logopédushoz kell
fordulnunk a baj kivizsgálására, illetve elhárítására.
Előfordul, hogy a beszédfejlődés során a gyerekek bizonyos
beszédhangokat kihagynak, más hangokkal helyettesítenek, vagy torzítva ejtenek.
Ez ötéves korig csak akkor igényel logopédiai fejlesztést, ha a gyermek beszéde
érthetetlen.
Mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermeke beszéde jól
érthető, tiszta legyen?
Szükséges a jó beszédpélda: tehát minél többet beszélgessünk
gyermekeinkkel szemtől-szembe, hogy a szájmozgást is jól megfigyelhessék!
A hétköznapi élet eseményei, a háztartás, az ünnepekre való
készülődés mind-mind jó alkalom arra, hogy beszélgessünk velük, s ezáltal
szókincsük észrevétlen napról-napra bővül, s beszédmozgásuk is ügyesebbé válik.
Ezt segítik még a közös éneklések, mondókázások, melyek meghitt együttlétekre
teremtenek alkalmat, aminek a hatása a szülő-gyerek viszonyra is jótékony.
Ilyen fontos még az esti mesélés könyvekből, vagy csak
emlékezetből, vagy egy egyszerű kitalált történet elmesélése, mely gyerekeink
beszédfejlődését és érzelmi életének alakulását nagy mértékben befolyásolja.
Az elmondott mesét soha nem helyettesítheti a TV-ben látott
rajzfilm!
A túlzott mértékű TV-zés, számítógépezés, a képernyők előtt töltött
idő nemhogy segítené, de súlyosan akadályozza gyerekeink egészséges
beszédfejlődését!
Ne bízzuk gyermekeink felügyeletét és fejlesztését a gépekre,
jóvátehetetlen károkat okozunk vele, s elvész az az idő, melyet közösen
tölthettünk volna! S a közösen eltöltött idő megtérül akkor, mikor iskolába
kerülve a gyermek könnyebben tanul, s majd kamaszként könnyebben teremt
kapcsolatot velünk szülőkkel s másokkal is. Az óvodás korban „gyerekeinkbe
befektetett idő” a későbbi években sokszorosan megtérül.
Kisgyermekkorban gyakoriak a megfázások, náthák, hurutok, a
sorozatban is előforduló középfülgyulladások. Ezek mind okozhatnak átmeneti
hallászavarokat. A gyermek ilyenkor sem a környezet, sem saját beszédét nem
észleli pontosan.
Ilyen esetekben forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz, hiszen a
rosszul halló gyermek hibásan beszél, s következmény lehet még akár
magatartászavar vagy iskolai alulteljesítés is.
A dadogásról
A dadogás első tünetei általában akkor lépnek fel, amikor a gyermek beszédigénye már nagy, de
a beszédmozgása ehhez még nem elég ügyes. Ez 3 és 5 éves kor között fordul elő
leginkább. A szülők általában javítani kezdik ezeket a megakadásokat, de a jó
szándékukkal ellentétes hatást érnek el. A figyelmeztetés az erre hajlamos
gyermekeknél gátlásokat, beszédfélelmet is kiválthat, s mindezek következtében
állandósulhat a dadogás.
Mit ne tegyen a szülő, ha a gyerek megakad a beszédben?
- Ne mondja a gyerekének, hogy
dadog! - Mimikával, gesztussal se áruljuk
el, hogy a beszéddel probléma van! - A gyerek jelenlétében ne
beszéljünk arról, hogy a beszédével probléma van! - Ne ismételtessük az akadozva kiejtett szót!
- Ne produkáltassuk a gyereket!
- Ne legyen kötelező beszámolás az
óvodában történtekről, csak amit ő akar! - Ne szakítsuk félbe, legyen idő
arra, hogy a gyereket végig hallgassuk! - Ne legyen türelmetlen, hangos
jelenetek szem, és fültanúja! - Ne siettessük a gyereket!
- Ne legyen a beszéd túl hangos!
- Ne fárasszuk túl a gyereket, sem
szellemileg, sem fizikailag (kellő idejű alvás biztosítása)!
Mit tegyen?
- Az anya beszéde legyen halk,
lágy, dallamos, az elfogadást sugározza! - Amikor a gyerek ismétel, megakad,
akkor megváltozott formában a közlés tartalmát próbálja a szülő érthetőbbé
tenni! - Amikor a gyerek fáradt, kevesebbet beszéltesse!
- Ha a gyerek sír, nyugtalan,
kiabál, az anya nyugtassa meg gyermekét! - Nagyon sokat bábozzanak,
énekeljenek, verseljenek! - Diafilmeket nézzenek!
- Önbizalom fokozás! (dicséretek)
- Ha a gyerek mesélni akar, az anya
üljön mellé, úgy hallgassa! - Tartsuk távol a félelmet,
feszültséget keltő hatásoktól (ellenőrizetlen tévéműsorok)! - Jó éjszakát mese! – Nem tv-ből,
hanem „élőben, a szülők szájából”!
Kedves Szülők!
A beszédészlelés az a készség, mely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy beszédhangokat, a
beszédhangok egymáshoz kapcsolódását, hosszabb hangsorokat felismerjen, és
képes legyen arra, hogy az elhangzásnak megfelelően megismételje ezeket. Ennek
a készségnek köszönhető, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve szavainak
hangzását és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz képes. A
beszédészlelés tehát nem azonos a beszédértéssel. Az életkornak megfelelő
szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára az anyanyelv megfelelő
elsajátításán kívül, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, idegen
nyelvet elsajátítani.
Beszédmegértésen az elhangzó szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének,
tartalmának megértését értjük.
Szintjei:
- Szóértés, ami azt
jelenti, hogy a gyermek nem csak megismételni képes a hallott szót, hanem
tisztában van a jelentésével is. - Mondatértés, melynek
során a gyermek a hallott szavakat szószerkezetekké kapcsolja össze. - Szövegértés, ami már a
logikai kapcsolatok, részletek összefüggéseinek megértését jelenti.
A beszédészlelés és megértés egymást feltételezve és támogatva fejlődik a
nyelvelsajátítás során. Bármelyik sérülése később zavart okozhat az olvasás
tanulásában. Óvodáskorban a beszédszervek ügyesítése, a hallás, beszédhallás
(hangfelismerés, differenciálás) fejlesztése a legfontosabb. A gyermekeknek meg
kell tanulniuk a hangok észlelését, létrehozását, majd a szavak megértését,
produkcióját.
A következő feladat szókincsbővítésre, főfogalom meghatározására és finommotorika
fejlesztésére is alkalmas.
Minden család postaládájába dobnak be áruházak akciós újságjait. Ezek az újságok
nagyon jól használhatók ebben a feladatban.
A gyerek vágjon ki képeket az újságból:
- amit meg lehet enni
–főfogalom: ennivalók, - amivel játszani lehet
– főfogalom: játékok, - amit Anya használ
főzés közben – főfogalom: konyhai edények, - amivel Apa szokott
dolgozni – főfogalom: szerszámok, - amivel a lakást be
lehet rendezni – főfogalom: bútorok….
A kivágott képeket megnevezve és csoportosítva fel lehet ragasztani egy nagy
csomagolópapírra. A képek és a főfogalmak folyamatosan bővíthetők.
