Gyógypedagógiai tanácsadás és korai fejlesztés

Korai fejlesztés - Játékok a korai életkorban

Mit játszanak a gyerekek?

Mivel játszanak a gyerekek az első évben?

Bonyolult biológiai és pszichológiai folyamatok játszanak közre abban, hogy a gyermek a fejlődésének ezt az útját végig járja. Hogy mit szeret játszani? Azt az éppen soron lévő érési folyamat határozza meg.

Az újszülött nem játszik. Ő nem ér rá. A legfontosabb feladata a külső környezethez való alkalmazkodás.

• Minden erejét és idejét igénybe veszi az új létfeltételekhez való alkalmazkodás
• Ez az alkalmazkodás olyan igénybevételt jelent számára, hogy az első napokban 120-150 g-ot veszít a súlyából.
• Fizikai igénybevételt jelent számára a táplálkozás. Kipirult arca és gyöngyöző homloka jelzi azt, hogy milyen erőfeszítés a szopás. Sokszor csak éppen csillapítja az éhségét, s már elalszik a kimerültségtől.
• Élete 1. hónapjában a baba:
• A nap nagyobb részét átalussza, vagy félálomban van.
• A rövid ébrenléti időben többnyire sír, mert éhes, vagy mert kényelmetlen valami a számára.
• Ha felvesszük megnyugszik, elhallgat. A meleg anyai kar a biztonságot jelenti.
• A hónap végére már figyeli is a fölé hajló arcokat és figyelmesen hallgatja édesanyja gyengéd, babusgató szavait.
• Az újszülöttkor végére a baba kezdi megismerni ezt az új világot:

- Alkalmazkodik a külvilág feltételeihez.

- Kialakul az életritmusa.

- Megszokja, hogy 3-4 óránként táplálékot kap, gondoskodnak róla.

- Erősödik fizikailag és így már a szopás sem jelent olyan nagy erőfeszítést.

- Többet van ébren.

- Az alvási időszakok jól elkülönülnek egymástól.

- Erőteljes érdeklődéssel fordul a külvilág felé.

Játékszerek jellemzői 2-3 hónapos korban (látás, hallás):

• A második hónaptól előfordul, hogy a baba ébrenléti idejében sírni kezd, még akkor is, ha láthatólag semmi oka nincs rá (fizikai szükségletei kielégítettek). Sír, mert unatkozik.  Az unalmát ne azzal űzzük el, hogy felvesszük, inkább helyezzünk a közelébe nagyobb játékot, hogy jól láthassa.
• A babáknak élményre van szükségük.
• Ebben az életkorban a baba tevékenykedési területe szűk, még nem tudja a mozgását irányítani, de már igényli a vizuális és az auditív ingereket.
• A baba már nemcsak táplálékra éhes, hanem élményekre is. A látótérbe felfüggesztett játékok hosszú ideig lekötik a csecsemő érdeklődését. 

A 3. hónaptól a baba az ébrenlét idejét a hempergőben, játszószőnyegen, vagy egy elkerített szobarészben tölti, mozgástere már nagyobb, mint a kiságyban.

A vizuális észlelést fejlesztő játékok:

•   A csecsemő látóterébe felfüggesztett vagy állványra elhelyezett különböző színű és formájú idomok, könnyen mozgásba jövő mobilok.
• Izgalomba hozza a föléje hajló felnőtt arca és keze, ahogyan ujjait mozgatja.
•  Nézi saját keze fejét.

Az auditív észlelést fejlesztő játékok:

• Hallgatja a felnőtt hangját és a sajátját is hallattatja.
• A csörgők, amiket a felnőtt mutat be, hogy hogyan adnak hangot ezek a játékszerek.
• Zenélő dobozok, amit kezdetben a felnőtt húz fel a zsinórnál fogva (ez az eszköz akár viszonyítási pont is lehet pl.: pelenkacsere előtt)

FONTOS SZABÁLY: Annak ellenére, hogy a baba látóterébe elhelyezett, felfüggesztett játékszerek a tapasztalatszerzési kört, az élményanyagot bővítik, csak akkor tegyük így elé, illetve tegyük a keze ügyébe, ha minden biztonsági intézkedést meg tudunk tenni arra, hogy ne történjen baleset. Amennyiben erről nem vagyunk meggyőződve, úgy folyamatos szülői jelenléttel valósuljon meg a tapasztalatszerzésre szánt idő eltöltése.

Játékszerek jellemzői 4-7 hónapos korban (tapintás, fogás, látás, hallás):

• Már nem csak nézi a játékokat, hanem arra törekszik, hogy meg is érintse azokat.
• Minden tárgy után kinyújtja a kezét, most már a fogás jelent számára örömöt. 4 hónapos kortól a baba képes a testhelyzetét változtatni. Eddig csak a hátán feküdt, egyszer csak a hasán találja magát, miközben megpróbál elérni egy csörgőt.
•  Már ide-oda mozgásával, csúszkálásával elkezdhet gurulni.
•  Felkelti az érdeklődését a keze és a lába.
• A fogás már nem reflexszerű görcsös kapaszkodás a tárgyakba, hanem azok megtapintására, elérésére irányul.
• Elkezdődik a kéz tevékenykedése.
• Megváltozik a játéktárgyak mérete. Míg a vizuális észlelés fejlődését segítő játékszerek nagy felületűek és ezáltal nehezebben voltak mozdíthatók, addig a fogásra alkalmas játékszereknek könnyűeknek kell lenniük, hogy a gyermek jól mozgathassa  (pl.: a csörgő)
• Hosszú perceket tölt a földön/hempergőben, és közben tapint, megfigyel, kapargat, kóstolgat, megfog és elenged dolgokat. A függetlenség kezdete örömteli számára.
• Helyezzünk a szoba alsó polcára kosarat, de ne tegyünk bele 3-4 darab játéknál többet, ezek közül a baba már választhat.
• A kosár mérete legyen kb. 8cm magas és 15-20 cm hosszú azért, hogy a baba könnyen elérje.
• A tárgyak eléréséhez a kisgyermek helyet akar változtatni. Lassan megérti, hogy cselekvéssel irányíthatja és befolyásolhatja a környezetét. A lehetőség, hogy eljuthat a számára vonzó tárgyakig, és az ehhez kapcsolódó képesség, hogy hatással lehet a dolgokra, önbizalmat ad neki.
• Ha azt látjuk, hogy már nem szívesen veszi kezébe a kiadott játékokat, akkor kicserélhetjük újakra. Helyet kaphat a hempergőben/játszószőnyegen a színes strandlabda, az úszókarika. Ezeket gyömöszölheti, fogdoshatja, pöckölheti.
• Vizsgálatok eredményei alapján azok a csecsemők, akiknek módjuk volt sokféle játékszerrel „dolgozni” (fogni, markolni, gyömöszölni, eldobni és később utána mászni) sokkal érdeklődőbbé váltak és harmonikusabban fejlődtek.

A tapintás és hallás fejlesztéséhez szükséges játékszerek:

• Csörgők. Ezek legyenek könnyen mozgathatók, élénk színűek, erős, láncszerű karikára felfűzöttek. Legyen lehetősége a gyermeknek tologatni a csörgő egyes elemeit és forgatni azokat. Ezért ne legyen könnyen törhető műanyagból, ne tartalmazzon könnyen lenyelhető kis gyöngyöt).
• Különböző tapintású felületek, domborulatok a különböző idomokon (pl.:szúrós, puha érdes, sima, bemélyedésekkel díszített kis labda, vagy zsákocska)
• Puha testű figurák, bábok (baba, maci DE ne legyen szőrős, a fulladásveszély elkerülése érdekében!!!!!!) .
• Puha párnácskák, más-más tapintásúak, más -más felületűek (később a beszédfejlesztéskor is felhasználhatók lesznek (relációs szavak).
• Lökdöshető játékok, pl.: keljfeljancsi.
• Puha labda.

Játékszerek jellemzői 8-12 hónapos korban:

A mechanikus összefüggések feltárását elősegítő játékszerek:

Amikor már jól forog, feltérdel, sőt már az állással próbálkozik, a gyakorló játékok új formát öltenek. A tárgyakkal kezd tevékenykedni, megkísérli összeilleszteni, egymásba dugni és egymásra helyezni azokat. Ezt a törekvését a következő játékok bevonásával segíthetjük:

• Egymásba és egymásra helyezhető kockasorokkal vagy pohársorokkal
• itt valósul meg az építés első szakasza.
• tapasztalatot szerez a tárgyak aránya, nagysága közötti összefüggésekről , amikor kisebb tárgyat nagyobb dobozba tesz és itt kezdi megérteni a tárgyállandóságot.
• a következő lépés az, hogy meg is értse és felhasználja az összefüggéseket. Ez az első jelentős gondolkodási teljesítménye a gyermeknek.
• Zsinóron húzható/guruló kis játékszereknél felfedezi azt, hogy a tőle távol lévő játékot a zsinórnál fogva magához húzhatja.
• Golyóvezető pálya
• Matató fal (csavarás, tekerés, nyitás, csukás mozdulatainak gyakorlása)
• Földön elhelyezett, nagy tükörre, vagy tálcára tett labdák elérése, hab (tejszín) szétkenése, kevés vízbe kézfej beleérintése

Kirakók: kezdetben gombos/fogantyús, ki-be tevős, egy darabos, majd fokozatosan nehezedő

Mozgásra késztető, hangot adó játékszerek:

A helyváltoztatás időszakában (mászás, állás, oldalazó járás, egy-két lépés)  szívesen tologatja, döntögeti a játékokat és lelkesen zajong azokkal: ütögeti, dörzsölgeti, kaparássza, kopogtatja. Örül annak is, ha a felnőtt játszik vele úgy, hogy a játékszerből hangot csal ki. Ekkor hosszan figyeli a búgócsigát, a csengő hangját és a kezünkön tiktakoló órát.

• dob (de nem fémből)
• xilofon
• búgócsiga,
• csörgő labda
• fából készült zörgő kerék
• zenélő doboz
• zenei hangot adó guriga

Az emberi kapcsolatok, az érzelmek gyakorlására lehetőséget adó játékok:

A közös játék a családtagokkal az érzelmek gyakorlásának egyik fontos és jelentős része.

• puhatestű, jól markolható babák, bábok, állatfigurák
• különféle tárgyak, pl.: gyümölcsök, zöldségek, ruhák, állatkerti állatok, kisállatok, rovarok, bogarak (3-6 db)
• művészeti tevékenység: kezdetben a fekete táblára fehér krétával rajzoltatjuk, majd fokozatosan vezetjük be a többi színt  , majd sűrű festék, marok kréta, zsírkréta, különböző színű és felületű nagy méretű papírok, szivacsok, majd ecsetek bevonása.
• érzelmi játékok: pl.: ölbeli játékok, mint a „Hóc-hóc”, ”Süti, süti pogácsa”, „Tapsi-tapsi”, „ Hinta –palinta”,” Zsip-zsupp”

Utóbbi játékban a gyermek, bár fél a hirtelen helyváltoztatástól, a zuhanástól, mégis hangosan kacag a „Zsip-zsupp…” dallamára felfigyelve. Ekkor már előre örül annak, hogy a végén „zsupsz „ lesz.

Ezekben a játékokban a gyermek élvezi az egy pillanatra bekövetkező bizonytalanságot, mert azt mindig követi az átölelő karok biztonsága és a testi közelség.

Ezek az érzelmek játszanak közre abban is, hogy már ettől az életkortól kezdve a gyermek egyik legkedveltebb játékformája a „kukucs „ játék, amelyben azért tűnik el valaki, hogy újból előkerüljön.

Ezek a játékformák mind a csecsemő fejlődését segítik elő, tapasztalatokat szerez általuk a tárgyi világról és élményt az emberi kapcsolatokról.

Minden életkorban fokozott figyelemmel kell követnünk és napi szinten fejlesztenünk gyermekeinket az alábbi területeken:

Zenei érzék és mozgás

• Játsszunk hangszeren!
• Hallgassunk szép zenét (ez legyen aktív zenehallgatás a háttérzene helyett)!
• Táncoljunk a babával!
• Mozgás születéstől játszószőnyegen, falra szerelt, vízszintes tükör előtt. Legyen a babának elég ideje mozogni, nyújtózni, ismerkedni a testével!
• Énekeljünk neki születésétől!

Nyelvi készség fejlesztése-könyvekkel

• Olyan könyvekkel kezdjünk, amelyekben egy oldalon egy kép van, aztán egy kép és egy szó, majd egy kép egy egyszerű mondattal. Ezután épüljenek fel az egyszerűbb, majd az összetettebb történetek.
• Úgy rendezzük el a könyveket egy alacsony könyvespolcon vagy egy kosárban, hogy a baba lássa a könyv borítóját, és tudjon választani.
• Kemény , lapos könyvekkel kezdjünk, és csak később térjünk át a sima lapú, kemény borítójú, majd a puha kötésű könyvekre.

Nyelvi készség fejlesztése versekkel, mondókákkal (ritmusos nyelv)

• rövid egyszerű versikék, mondókák
• a mondókát kísérhetjük kéz- vagy testmozdulatokkal

A mondókák és énekes játékok során több terület egyidejű fejlesztésével a fiziológiai és pszichológiai folyamatok nagyban befolyásolhatók. Észrevétlenül fejlődik a kicsik anyanyelvi képessége (szókincs, artikuláció, testi légzés, mozgáskoordinációs képessége) és a ritmusérzékük.

Fontos az önkifejezés fejlesztése

• A napi gondozás során (pelenkázás, öltöztetés, táplálás) tegyük lehetővé a babának a válaszadást a beszélgetésben.
• Amikor még nem szavakkal beszél a baba, akkor hangokkal, arckifejezésekkel, vagy nyelvnyújtással fejezi ki magát.
• A verbális beszéd szavakkal kezdődik, majd kifejezések és mondatok követik.
• Kerüljünk le a baba szemmagasságába, tartsunk vele szemkontaktust, és legyünk jelen.
• Testbeszéddel, bólintással vagy megerősítő szavakkal (Tényleg?, Igen!,  Nahát!, Érdekes!) fejezzük ki a babának, hogy érdekel minket az, amit kifejezésre juttat.

Összegzésként, hogy hogyan segíthetjük a csecsemő játékát?

• Naponta, ha többet nem is de legalább összesen fél órát játsszunk a gyerekkel (félórás játék egyhuzamban túlságosan igénybe venné őt, hiszen az élményeket fel is kell dolgozni, raktározni is kell).
• Fontos azonban, hogy naponta lehetőleg mindig ugyanabban az időszakban játsszunk vele. Így a közös játék ideje beépül a napi rutinba és a többi időt magányos tevékenykedéssel tölti el.
• Erre a magányosságra a csecsemőnek szüksége is van.
• Nyugodt körülmények kellenek ahhoz, hogy figyelme ne terelődjék el folyton a saját tevékenységéről.
• Szükséges a mozgás fejlettségének megfelelő szabad játékhely.

Fotók/képek:

(8) Pinterest

Felhasznált irodalom:

Kabainé Huszka Antónia: Gyermekeink játékai (Minerva Családi Könyvek, Budapest 1978)

Marie-Héléne  Place: 60 Montessori fejlesztő gyakorlat kisbabáknak (Családi Iránytű sorozat, Móra Könyvkiadó 2018, 2019)

Simon Davies- Junnifa Uzodike: Montessori baba -Útmutató a megértő és elfogadó babagondozáshoz- Open Books 2022.

Könyvajánló :

• Látás, tapintás fejlesztése:

Tapintsd és találd meg! - A tanyán (Móra Kiadó)

 Kalandok a farmon- Simogatós lapozó (Móra Kiadó)

Locs-pocs /Legkisebbek könyvtára - pancsoló könyv (Móra Kiadó)

 Kövesd az ujjaddal! - Vidám barátok (Móra Kiadó)

  Azt mondom, brekeke. Te mit mondasz?-Textilkönyv (Móra Kiadó)

  A baba első könyve - Vizuális élmény a babák látásfejlődéséhez (Szalay Könyvek-Libri webáruház Debrecen)

Színek a babának sorozat- A kert- Kolibri Gyerekkönyvkiadó Kft., 2022- Pagony Kiadó - Webbolt Debrecen

• Mozgásos-énekes játékok, érzelmi nevelés, anyanyelvi képesség fejlesztés:

Forrai Katalin: Jár a baba, jár…..(Móra Kiadó)

Forrai Katalin: Ének a bölcsődében (Móra Kiadó)

J. Kovács Judit: Kerekítő sorozat- ölbeli játékok, mondókák (Móra Kiadó CD melléklettel)

J. Kovács Judit- Lackfi János Kerekítő Százérintő- Mai mondókák, ölbeli játékok

Kovács Judit: Kerekítő-Állatos játéktár (Móra Kiadó CD melléklettel)

Kovács Andrea-Fung Emília: Mackógyógytorna a beszédébresztésért

Kovács Andrea: Mackógyógytorna a mozgásfejlődés harmonizálására 1-9 hónapos babáknak

Gyerekdalok és mondókák Kiadó a Studio Baestarts Kft. Budapest

• Gondolkodásfejlesztés, ismeretbővítés:

Robert Fisher: Gondolkodásfejlesztő játékok 0-9 éves korig (Műszaki kiadó Budapest)  

 Chiara Piroddi- Első könyvem - Veteményeskert - Montessori: Megismerem a világot sorozat (Geopen Könyvkiadó-Libri Webáruház, Debrecen

 Értelmes mondókák 0-1 éveseknek- Tudatos szülők sorozat

  Első tankönyvem-Babatanoda – ismeretbővítő képek 6 hónapos kortól

Javaslatok szülőknek az otthoni fejlesztéshez

Több, mint 𝟏𝟓𝟎 játék és mondóka a Kuncogó-gyűjteményben: https://www.kuncogo.hu/kuncogo-gyujtemeny/

Egyéb szakirodalmi ajánlók:

• Kerekítő sorozat : Ölbeli játékok és mondókák gyűjteménye a három évnél fiatalabb gyerekeknek és szüleiknek, Kállai Nagy Krisztina illusztrációival, J. Kovács Judit válogatásában és játékleírásaival. Forrás:

A KEREKÍTŐ 1. LETÖLTHETŐ HANGANYAGA MONDÓKÁNKÉNT (mora.hu)

J. Kovács Judit: Kerekítő 5. – Ölbeli játékok, mondókák letölthető hanganyaggal (mora.hu)

J. Kovács Judit: Kerekítő 4. – Ölbeli játékok, mondókák letölthető hanganyaggal (mora.hu)

https://mora.hu/konyv/kerekito-5-olbeli-jatekok-mondokak-letoltheto-hanganyaggal/

• www. tudatosszulo.hu  IN: Értelmes mondókák 0-1 éveseknek

                                            Értelmes mondókák 1-2 éveseknek

                                            Értelmes mondókák 2-3 éveseknek (Babatanoda alcím)

A kiadó ajánlása: A mondókák szájhagyomány útján terjedő versikék, amelyek gyakran évtizedek, de lehet, hogy évszázadok óta a gyerekek beszédfejlesztésére, szórakoztatására vagy egészen más okból születtek, de aztán beépültek a mindennapokba. Közülük sok a mai fül számára érthetetlen tartalmú, nyelvtanilag helytelen. A cseperedő gyermekek azonban ezeken keresztül kezdik megismerni a világot, és a számukra érthetetlen és értelmetlen sorok összezavarhatják őket, illetve azt sugallják, hogy a világ bonyolult, nehezen megérthető és értelmezhető. 
A gyerekek értelmi fejlődését célszerű úgy alakítani, hogy sok, pontos, logikailag is helyes gondolat befogadására legyenek képesek. Ezért érdemes górcső alá venni a mondókákat, és azokat megtanítani nekik, amelyek minden tekintetben – tartalmilag és nyelvtanilag is – megfelelőek, igényesek és érthetőek. E gyűjtemény ennek a törekvésnek próbál eleget tenni.

​A lapok szétszedhetők, átcsoportosíthatók, hűtőre mágnessel kirakhatók, tanulásra kiválogathatók.