Nevelési tanácsadás

A ritmusérzék és az olvasás kapcsolata

A zenéhez hasonlóan a nyelvnek is van ritmusa. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja. Az ELTE kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.

Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, holott erre a képességünkre a modern technikák korában talán minden eddiginél nagyobb szükség van. Minőségi olvasás nélkül nehéz jól teljesíteni az iskolában, később pedig megfelelő munkahelyet találni, általában lényeges a felnőttkori jólét szempontjából.

A beszélt nyelvnek a zenéhez hasonlóan ritmusa és tempója van, és agyunk ennek az akusztikai mintának a felismerésével képes olyan előrejelzéseket tenni, amelyek megkönnyítik az elhangzottak pontos észlelését. Ha ezt a ritmust és tempót nem, vagy csak gyengén érzékeljük, akkor reprezentálni is pontatlanul fogjuk, ez pedig gyenge olvasást jelent – olvasható az ELTE közleményében.

Az elmúlt évtizedekben a kutatók felfigyeltek arra is, hogy a gyengén olvasó gyerekeknek nehézségeik vannak a zenei ritmusok észlelésével, produkciójával is: nehezebben tudnak például különböző ritmusokat visszatapsolni, rosszul követik a hallgatott zene tempóját. Több kutató is felvetette annak a lehetőségét, hogy a gyerekeket korán, még az olvasástanulás kezdete előtt ritmusfeladatokkal szűrjék. A gyenge ritmusérzék mint rizikófaktor korai felismerése lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett gyerekek kiemelt figyelemben, célzott fejlesztésben részesüljenek.

A feltárt kapcsolat a ritmusérzék és az olvasási folyamatok között több szempontból is jelentős. Egyrészt bizonyítékkal szolgál arra, hogy az olvasási nehézség korai felismerése szempontjából lényeges a gyerekek ritmusérzékének vizsgálata. Másrészt felveti a lehetőségét az olvasási készség ritmikus foglalkozásokkal való fejlesztésének. Ezzel kapcsolatban máris biztató kutatási eredmények állnak rendelkezésre, és a két szerző jelenleg azon dolgozik több kollégájával együtt, hogy tovább teszteljék ezt az elképzelést.

Az eredeti cikk a Scientific Reports oldalán olvasható.

A cikk a hvg.hu oldaláról származik: Elsős gyerekeket tapsoltattak magyar kutatók: kiszűrték a későbbi olvasási nehézségeket

Mire figyeljenek a szülők óvodáskorú gyermeküknél?

(tanulási zavar, nehézség veszélyét előrejelző tünetek)

• általános mozgásügyetlenség, sokat csetlik-botlik a gyerek (elesik a saját lábában is),
• nagymozgások nem jól koordináltak, ügyetlen futás, ugrás, járás, mászókázás, biciklizés, stb.,
• nem szeret mozogni, mozgásos játékokban részt venni,
• lépcsőn mellélépéssel jár,
• egyensúly-problémák fordulnak elő,
• hárítja a kapaszkodást, mászást,
• öltözés nehezen megy (gombolás, cipzár, cipőkötés, zokni húzás),
• szem-kéz koordináció zavara,
• nem tud ceruzát fogni, ollót használni,
• nem szeret és nem tud rajzolni, elutasítja a vizuális tevékenységet,
• kialakulatlan dominancia, hol a jobb, hol a bal kezét használja,
• két kezesség vagy átszokott kezesség,
• veszélyérzet hiánya vagy éppen túlzott óvatosság, félelem,
• rossz térbeli tájékozódás – többször bejárt helyen is eltéved,
• a gyermek figyelme könnyen elterelődik, vagy hosszan megtapad egyes dolgoknál,
• megkésett vagy eltérő beszédfejlődés,
• nehezen tanul mondókát, verseket,
• agresszív vagy impulzív magatartás,
• túlzottan csendes, visszahúzódó,
• testséma zavara, testrészek ismerete hiányos,
• ritmusérzék gyengesége, belső ritmusa kialakulatlan,
• sor vagy sorozatalkotása bizonytalan.

A LATERÁLIS DOMINANCIA   (OLDALISÁG) VIZSGÁLATA

Egy laterális dominancia-teszten az alábbi tevékenységeket figyelik meg a szakemberek, melyeket azért gyűjtöttem össze, hogy otthon is megfigyelhessük gyermekünket.

• Kézkulcsolás és karfonás: a felül lévő karja/hüvelykujja a domináns
• Kézdominancia: Hétköznapi tevékenységek elvégzése (pl.: evés, ivás, tárgy megfogása, telefonálás, távirányító használata, kapcsolók használata, ajtónyitás), rajzolás, írás, kártyaosztás, labdapattogtatás.

• Szemdominancia: Kaleidoszkóp, lyukon átnézés (fontos megfigyelni, hogy melyik kezével fogja meg a gyermek a tárgyat és melyik szemével néz bele – ha pl.: jobb kézzel fogja meg és a bal szeméhez emeli, akkor az kevert dominancia, ha pedig középre, a 2 szeme közé helyezi a kaleidoszkópot, akkor nem egyértelmű, hogy melyik oldal a domináns).
• Lábdominancia: Labdába rúgás, nadrágfelvétel (az a láb a domináns, amelyikkel először bújik a nadrágba), székre felállás (melyik lábbal lép először), csúszás (az elöl lévő lábat kell figyelni).
• Füldominancia: Hallgatózás (melyik fülével fordul a hang irányába), melyik füléhez emeli a telefont, ha telefonál.

A vizsgált területeknél feljegyezzük, hogy melyik oldal volt a domináns. Ezek után megállapítjuk, hogy jobb oldali, bal oldali vagy kevert dominanciájú a gyermek.

Az egyik kéz dominanciájának kialakulása előfeltétele annak, hogy a kisgyermekek kézügyessége megfelelő legyen az iskolai feladatok elvégzéséhez. A térbeli tájékozódás fejlődése és a dominancia kialakulása szorosan összefügg. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a kézpreferenciája iskolába lépéskor még nem szilárd, ők lassabb tempót igényelnek az írás tanulásakor. Azon tanulók, akik mindkét kezüket használják, az írástanulásban zavaró körülmény lehet, hogy a ceruzát hol az egyik, hol a másik kezében fogja.

Nagy hibát követhetünk el, ha a kéz dominanciájának kialakulása előtt rávesszük a gyermeket, hogy következetesen ugyanazt a kezüket használják (olyan komoly károkat okozhatunk, mint amikor egy balkezes gyermeket szoktatnak át jobbkezességre). A kézhasználati dominancia bizonytalansága vagy a kényszerű választás zavart okoznak a finommozgások fejlődésében. Ezek iskolai kudarcokhoz, esetleg viselkedési és beszédzavarokhoz vezethetnek. Kialakulhatnak olyan tanulási nehézségek, mint a diszlexia, diszgráfia.

(A fenti szakmai anyag a https://www.otthonifejlesztes.hu/ oldalról származik.