Szakértői bizottság

JÁRÁSI SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI TEVÉKENYSÉG

A járási szakértői bizottsági tevékenység a pedagógiai szakszolgálatok egyik önálló alapfeladata. Ez két fő tevékenységet foglal magában:

– a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség  (BTMN) vizsgálatát (azaz annak megállapítását vagy kizárását); és

– az iskolakészültség állapotfelmérő vizsgáló eljárást.

A szakértői vizsgálat indulhat a szülő/gondviselő vagy a köznevelési intézmény kérésére, de minden esetben csak a szülő/gondviselő egyetértésével. A pedagógiai szakszolgálat járási szakértői bizottsági tevékenységének megindítását szolgáló – előzetes információkat tartalmazó – kérelem elkészítésében a szülő kérésére az óvoda, vagy iskola köteles közreműködni.

A szakértői vizsgálat törvényileg szigorúan szabályozott, erről részletesen az alábbi jogszabályok rendelkeznek:

– 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről

-15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek működéséről

 Mikor előnyös szakértői vizsgálatot kezdeményezni?

Abban az esetben, ha a szülő vagy a nevelési/oktatási intézmény a gyermek számára fejlesztést, differenciált oktatást, értékelést vél szükségesnek, előnyös lehet a szakértői vizsgálat kezdeményezése. 

A szakértői vizsgálat szakmai menete:

A szakértői vizsgálathoz mindenképpen szükséges vizsgálat iránti kérelem, amit az intézmény és a szülő közösen tölt ki.

A formanyomtatvány neve: „Szakértői vizsgálat iránti kérelem” (megtalálható a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat honlapján). Emellett szükséges mellékelni az „Orvosi adatlapot” (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 4. számú melléklet) is, melyet a gyermekorvos, vagy a védőnő tölt ki.

A kérelemben különböző kérdések szerepelnek a gyermek intézményben illetve otthon tapasztalt viselkedésére, teljesítményére, kapcsolataira vonatkozóan. Azt kérjük, hogy a pedagógusok és a szülők a gyerekkel kapcsolatos tapasztalataikat, a nehézséget jelentő, szokatlan tüneteket, a tanulási és/vagy viselkedéses problémákat írják meg nekünk, ezzel támasszák alá a vizsgálat szükségességét. Nagyban segíti munkánkat, ha a nevelési/oktatási intézmény pedagógiai jellemzést is csatol a vizsgálati kérelemhez!

A szakértői vizsgálat a szülővel való beszélgetéssel kezdődik, melyet a gyermek vizsgálata követ. Ez egy gyógypedagógiai és egy pszichológiai felmérést jelent, rövid szünettel a kettő között. A tevékenység oldott, barátságos légkörben zajlik, ezzel is csökkentve a gyermekek helyzeti szorongását. A vizsgálat zárásaként a két vizsgálatvezető szakember megbeszéli a szülővel a vizsgálaton tapasztaltakat, információt nyújtanak az eredményekről és a fejlesztési és egyéb következményekről is. A szülő, ha nem ért egyet a vélemény tartalmával, fellebbezéssel élhet.   

Fontos kiemelnünk, hogy a vizsgálat végkifejletére vonatkozó konkrét szülői vagy pedagógusi kéréseket (pl. tantárgyi értékelés alóli felmentés megadása) nem áll módunkban teljesíteni. Szemléletünk szerint sokkal jobb megoldás, ha a gyermeket egyéni bánásmóddal, különleges gondozás keretében sikerül eljuttatni egy már értékelhető tudásszintre, mintsem hogy a gyermek az érintett tantárgy fogalmi köreiben tájékozatlan maradjon.

Az Iskolakészültség állapotfelmérő vizsgáló eljárás hasonló eljárásmódot követ az előzőekben leírtakhoz. A vizsgálat célja, hogy azokban az esetekben, amikor az óvoda vagy a szülő bizonytalan abban, hogy a tanköteles kort elért gyermek meg tudja-e majd állni a helyét az iskolában, segítsük a kérdés eldöntését a gyermek felmérésével. Ehhez első lépésként a szülőnek az Oktatási Hivatal felé jeleznie kell kétségeit, lehetőleg szakmai (pedagógiai, pszichológiai) véleményekkel alátámasztva. Intézményünket ezt követően az Oktatási Hivatal kéri fel az érintett gyermekek állapotfelmérésére, a beiskolázást megelőző tanév januárjában.