Drámatábor
„Keresem minden gyermek sajátos titkát
és azt kérdezem,
hogyan segíthetném abban,
hogy önmaga lehessen!”
/ismeretlen szerző/
A drámapedagógia egyedisége a közösségépítő erejében rejlik, valamint az eszköztelenségében, mert nem kell hozzá más, csak maga a gyermek és a játékot irányító, gyermekekkel együtt játszó óvodapedagógus. Mai világunkban nagy szükség van olyan játékos pedagógiai eszközökre, melyek a közvetlen emberi kommunikációt és a nevelést segítik elő. A drámapedagógia segít a morális problémák megismerésében, fejleszti a kommunikációs készséget, segít a beilleszkedési problémával küzdő gyermekekhez való közel kerülésben. Hatékony módszere lehet a konfliktusok feloldásának, felszabadítja a kreatív energiákat, segít az érzelmi élet gazdagításában. A pedagógiai gyakorlatban új megvilágításba helyezi a gyermek- gyermek, a szülő-gyermek és pedagógusgyermek, pedagógus-pedagógus viszonyát. A pszichológiai alapú pedagógiai módszerek kerülnek előtérbe, mint nonverbális és verbális, interakciós és kommunikációs helyzetgyakorlatok. A komplex dráma foglalkozások során fontos szerepük van az önmagunk és a mások megismerésére irányuló rögtönzéses játékoknak. A dráma pedagógia elősegíti a gyerekek önálló gondolkodását, másrészt cselekedtet, mellyel a gondolat és a mozgás összhangját teremti meg. A drámajáték egyrészről nem más, mint a pedagógus által kezdeményezett játék, amely a legkülönfélébb gyermeki képességek fejlődését segíti elő, fejleszti a kreativitást és a szocializáció fejlődését, szolgálja. Másrészről képesség fejlesztő játék is, mert a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődését segíti elő. A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek önismeretének, emberismeretének gazdagodását, alkotóképességének, kreativitásának fejlődését, testi térbeli biztonságának javulását. Drámajáték terén a drámai kifejezési formák elsajátítása, szociális és esztétikai érzékenység kialakítása a fontos.
A foglalkozások célja: A foglalkozások célja, hogy különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs, rögtönzéses feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse a gyerekek szocializációjának, közösségbe való beilleszkedésének folyamatát. Továbbá fejlessze a gyerekek önismeretét, önkifejezését, másokkal való kommunikációját. Kezeljék megfelelően érzelmeiket, tudjanak másokhoz alkalmazkodni. Továbbá a tanuláshoz szükséges képességek (figyelem-önmagukra, másokra, verbalitás, kitartás stb.) fejlődjenek
.A foglalkozások tartalma: Sokoldalú képességfejlesztés drámajátékok, drámagyakorlatok keretein belül. A témák az önismeret kialakítása, fejlesztése, kommunikáció fejlesztése, az eligazodás segítése a mindennapi élethelyzetekben. A drámajátékok mintát adnak a magatartási normák, szabályok elsajátításához, a konfliktuskezeléshez, az együttműködéshez, mások elfogadásához. Az átélés színesíti a fantáziát, elősegíti a személyiség fejlődését, fejleszti a kreativitást.
Beszámoló a Drámatábori tevékenységről
Az idei évben lehetőségünk nyílt arra, hogy az EFOP-3.1.6-16-2017-00038 azonosító számú „Esély a jövőnkért, mert mi is létezünk!” című projekt keretében a nyári szünetben a Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíradonyi Tagintézményének járásában tábort hirdessünk a BTM-es, SNI-s vagy egyéb szakszolgálati ellátásban részesülő gyermekek részére. A tábor 2018.06.25-én kezdődött és 06.29-ig tartott. 13 vámospércsi gyermeket táboroztattunk. A csoport összetétele: 7 lány és 6 fiú, akikből 5-en BTM-es, és 4-en SNI-s tanulók. A további 4 résztvevő az osztályfőnökök jelzése alapján került be a választott gyermekek közzé. Táborunknak a vámospércsi Tájház adott „otthont”. A hét folyamán nagy hangsúlyt kapott az önreflexió, a véleménynyilvánítás mások előtt, mások véleményének meghallgatása és annak tiszteletben tartása, valamint a másokkal együttdolgozni tudás képessége. Mivel az ilyen tevékenységek kapcsán elengedhetetlen a visszajelzés önmagunkról és környezetünkről, fontos a beszédfejlesztés és egyéb kommunikációs képességeink fejlesztése, így annak tükrében zártuk a tábort, hogy mindehhez ezzel a tartalmas héttel hozzá tudtunk járulni.
IDENTITY” - Önismereti tábor
Nyíradony - Tamásipuszta
Az önismereti tábort három lelkes pszichológus kollégánk vezette: Illés Tibor, Zelenyák Alexandra és Dickmann Roland. A tábor megvalósításának helyszíne Nyíradony város, időpontja: 2018. 08.06.-2018.08.10.
Az önismereti táborban részt vevő gyermekek mindegyike (összesen 16 fő) különleges nevelési igényű általános iskolás tanuló volt. A résztvevő diákok jelentős százaléka beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzd vagy sajátos nevelési igényű tanuló. A tábor napjai jó hangulatban teltek, a gyermekek elsajátították az önmagunkra és másokra figyelés technikáit, empátiás készségük erősödött. Mind a tanulók, mind a szülők visszajelzései alapján megfogalmazhatjuk, hogy szükség van hasonló jellegű táborokra a jövőben is.
„IDENTITY” - Önismereti tábor
Nyíradony - Tamásipuszta, Közösségi Ház
2019
Az önismereti tábort két lelkes pszichológus kollégám, Zelenyák Alexandra és Dickmann Roland rendkívül értékes közreműködésével vezettem. A tábor megvalósításának időpontja: 2019.07.22. - 2019.07.26. 8:00-13:00.
Az önismereti táborba delegált gyermekek mindegyike különleges nevelési igényű, általános iskolás diák.
Az első nap fő napirendi programja az ismerkedés, valamint a csoportalakítás volt. A cél kitűzése, szabályok lefektetése, illetve önmagunk minél pontosabb definiálása került a középpontba, valamint a csoportszabályok kialakítása, melyhez az elkövetkező 5 napban alkalmazkodniuk kellett. A gyerekek játékos, kreatív módszerekkel (plakátkészítés) mutathatták be magukat, valamint a csoporttá kovácsolódást különböző mozgásos játékokkal segítettük. Lehetőség volt bizonyos időintervallumban szabadjátékra is, mely során spontán, irányítás nélkül alakultak tovább a kapcsolatok a csoporton belül. Mindenképp sikeresként értékeljük az első napot, hiszen a fő cél, az ismerkedés megvalósult, a gyerekek jókedvvel távoztak, és várták a folytatást.
A második nap fő célja a bizalmi kapcsolat tovább erősítése, valamint az együttműködés, kompromisszumkészség, asszertív kommunikáció fejlesztése. Érzés-kör után, a gyermekek két együttműködést igénylő feladatot is megoldottak. Meglepő volt látni, hogy milyen jól működött a csapatmunka, szavak nélkül, másodpercek alatt alakították ki a csoporton belüli szerepeket és oldották meg közösen az általunk adott kihívást. Ezután „Füllentős játékot” játszottunk, melyben 2 igaz állítás mellett egy hamisat is mondhattak magukról, ezt annyira élvezték, hogy több körön keresztül játszottuk a játékot. Mindez szintén az egymás jobb, mélyebb megismerését segítette, valamint önismeretüket erősítette játékos formában.
A harmadik napon főleg aktivitást és figyelmi koncentrációt igénylő feladatok voltak. A körjátékok a közösségi érzéseket, valamint együttműködést, konstruktív versengést erősítették. A csomagolópapíron tömörülés során két csoportra vannak osztva a táborozók. Mindkét csoport egy-egy csomagolópapíron áll. A táborvezetők fokozatosan tépik le a papír oldalait, arra késztetve ezzel a gyerekeket, hogy minél szorosabb egységet alkossanak. Izgalmas, a kohéziót erősítő, vidám feladat volt. A vége után megbeszéltük, kinek milyen élmény volt a másik közelsége, milyen kreatív megoldásokat alkalmaztak. Szünetekben labdacicával, logikai táblás játékokkal, pszichológiai társasjátékokkal játszottunk, illetve sok gyermek a képzőművészeti eszközöket használta élményszerzésre. A tábor végére a helyiséget a diákok alkotásai díszítették. A nap folyamán került sor a „Bent a bárány kint a farkas” klasszikus játék csoport terápiás alkalmazására, mely szintén elnyerte a résztvevők tetszését.
A negyedik napon a gyerekek szintén jó kedélyűen érkeztek a táborba. Mindenki várta, milyen új játékok lesznek. Csütörtökön az együttműködést, kooperációt igénylő és azt erősítő, valamint a csoportkohéziót megszilárdító bizalomjátékok voltak. A páros rajz, a gyümölcskosár, a ringató bizalomjáték, a lepedő röplabda, a közös rajz feladatokat lelkesedéssel, motiváltan végezték a diákok, valamint a tapasztalati tanulás útján felfedezhették a jól funkcionáló csoportban, illetve a saját lelkükben működő, felszínre hozható, megdolgozható erőforrásokat.
Az önismereti tábor utolsó napján a lezárásé volt a főszerep. A gyermekek egy-egy nagymozgásos feladat elvégzése után együttműködést és alkalmazkodást igénylő rövidebb feladatokban vettek részt. Ezt követően egy dialektikus viselkedésterápiás technika, a DBT-ház elkészítésére kerítettünk sort. A gyermekek az életüket vezérlő legfőbb értékekről, az őket támogató, illetve számukra védelmet nyújtó személyekről, az általuk preferált feszültséglevezetési, megküzdési módokról, titkaikról, az élet értelméről, a személyes boldogságuk természetéről elmélkedhettek, illetve végezhettek önfeltárást társaik előtt. A nap legörömtelibb része a tábor egyik résztvevőjének születésnapi köszöntése, zsúrja volt, melyet gitárral kísért éneklés, tortaevés tett még emlékezetesebbé. Az ünneplést a résztvevők és szervezők egyaránt komoly lelkesedéssel és szervezettséggel készítették elő, melynek köszönhetően az utolsó napra a csoport kohéziója elérte az optimális szintet, katarzist pedig nem csak az ünnepelt, hanem a szervezők is átéltek. A nap utolsó felében a visszajelzésé és az összegzésé lett a főszerep. A gyermekek megfogalmazhatták, hogy hogyan érezték magukat az elmúlt napokban, miket tapasztaltak, tanultak magukról, illetve a társaikról. A nap önismereti hozadéka a megfigyelések és visszajelzések alapján jelentős mértékű volt.
A gyermekek és szüleik visszajelzései alapján az önismereti tábor nagyon jól sikerült, azt kellően hasznosnak értékelték, a gyakorlatokat, feladatokat többségében pozitív érzések kíséretében végezték. A tábor napjai jó hangulatban teltek, a gyermekek elsajátították az önmagunkra és másokra figyelés technikáit, empátiás készségük erősödött.
Az "Identity” – önismereti táborban személyre szabott, intenzív, egyéni fejlesztés történik a részt vevő, különleges nevelési igényű (főként BTM-es, SNI-s, kisebb részben tehetség szakvéleménnyel rendelkező) gyerekek részvételével.
Az iskolai sikeresség és beválás fokozása érdekében kívánatos pszichés, önismereti fejlődés. Az iskolai kudarcok, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek érzelmi okainak kezelése révén a programban részt vevő gyermekek alkalmazkodó- és megküzdő-képességének fokozása. A tinédzserkori krízissel napjainkban együtt járó súlyos veszélyek megelőzése, elhárítása. Az identitáskrízis normális lelki jelenségeinek megismertetése. A tinédzserkorra ráterhelődő tipikus patológiás fejlődési irányba tartó fiatalok szűrése, megfelelő ellátásuk megszervezése. A tinédzserkori normatív krízis lelki terheinek mérséklése, a személyiségfejlődés aktuálisan kulcsfontosságú területeinek támogatása.
A felsős tagozatos, tinédzserkorba lépő diákok személyiségfejlődésének kulcstényezője az önismereti kérdésekben való kellő mértékű elmélyedés, amelyre gyakran a hagyományos, intézményes keretek között működő nevelő-oktató, illetve szülői nevelő tevékenység sem képes kellő hangsúlyt fektetni. A tanulók ezen a téren mutatkozó látens és manifeszt szükségleteivel személyiségfejlesztő, önismereti tréningek keretein belül történő foglalkozás emiatt komoly esélyt jelent a serdülők számára az aktuális életkori krízisük sikeres kimenetele szempontjából.
A tinédzserkori krízis napjainkban egyre intenzívebb, egyre nagyobb érzelmi terheket ró a fiatalokra, családjaikra és oktató-nevelő intézményeikre. Az identitáskrízis veszélyeinek kezelése terén a pedagógusok gyakran eszköztelennek érzik magukat. A serdülőkorban törvényszerűen legintenzívebb az önismeret iránti igény. A személyiség működésével való aktív foglalkozás intézményes keretek közé emelése egyre jellemzőbb igénye a tinédzsereknek és pedagógusaiknak egyaránt.
Módszertan:
Pszichoedukáció a tréningrésztvevőknek a tinédzserkori identitáskrízis témájában.
Pozitív pszichológiai személyiségfejlesztő tréningtechnikák.
Személyközpontú terápia nem-specifikus terápiás hatótényezői.
Gyermekcentrikus játékterápiás technikák.
Kognitív-behaviorista szemléletű tréningfeladatok.
A serdülőkori krízis feszültségeit tudatosító, azt elaboráló tematikus tréningfeladatok.
Fejlesztendő kulcskompetenciák:
Az alkalmazkodóképességet, a társas együttműködés színvonalát, a szocializáció sajátosságait, a kommunikációs képességeket és stílust, az énképet, az én-ideált, az önértékelést, a személyészlelést, a konfliktuskezelés minőségét, érettségét, a döntésképességet, valamint a motivációk és értékek területeit feldolgozó tematikus tréningfeladatok.
Érzelem-, az indulatkontroll-szabályozás: érzelmek kifejezését fejlesztő, feszültség- és szorongásoldó technikák elsajátítása.
